DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselõ Úr! Megértem indulatait és azt is, hogy a magyar demokráciát félti azoktól az ingamozgáshoz hasonló lépésektõl, amelyek egy kormányváltozás után a legfelsõ vezetésben bekövetkezõ változtatásokat politikai nyomással hozzák összefüggésbe.
Talán fölösleges emlékeztetnem a Házat arra, hogy természetesen nem elõzmények nélküliek ezek az ügyek. Nyilvánvalóan ez önmagában véve még nem elégséges ok arra, hogy hasonló módszereket kövessen az új kormány. Azt azonban szeretném az önök figyelmébe ajánlani, hogy a jegybank elnökének mûködése a függetlenség garanciáinak törvényi biztosítása mellett döntõen és alapvetõen bizalmi kérdés.
Nem példátlan az európai gyakorlatban, hogy ha a független jegybank elnöke és az adott kormány politikai vonalvezetése között kemény ellentétek vannak, akkor ott a független jegybank elnöke levonja a konzekvenciákat és lemond.
Emlékeztetném önöket Kohl kancellár és a német jegybank elõzõ elnökének vitájára, ahol ugyanúgy a függetlenség garanciája mellett - törvényi, intézményi garanciája mellett - nem volt kétséges a német jegybank elnöke számára, hogy egy ilyen szituációban, ahol nem ugyanazon a nyelven beszélnek, nincs más választás, mint az, hogy lemondjon.
De emlékeztethetném a Házat arra, hogy Bod Péter Ákos elõdje esetében úgy gondolom, ugyancsak nem szakmai megfontolások vezettek a változtatásra. Éppen ezért tehát azt hiszem, fölösleges a demokráciát attól félteni, ha egy adott szituációban az egyébként törvényileg garantált módon, ami a lemondást jelenti, levonja az adott cég vezetõje a következtetéseket.
De hogy mennyire nem arról a veszélyrõl van szó, amelyre Szabó Iván utalt, azért talán még egy szempontot hozzátennék: Bod Péter Ákos ugyanannak a kormánynak a képviseletében fogja Londonban az EBRD-ben Magyarországot képviselni. Nem hiszem tehát, hogy itt valamiféle politikai boszorkányüldözéssel lehetne vádolni a kormányt, és azt sem, hogy Bod Péter Ákosnak a személyes döntése és mérlegelése e tekintetben elmarasztalható lenne. Én inkább a megoldásnak a kulturáltságát emelném ki. Azt gondolom, hogy ez a normális és így helyes. Köszönöm. (Taps.)