DEMETER ERVIN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! Az elõttünk levõ társasági adó módosítása azt a célt jelöli meg, hogy a fejlesztési tevékenységet kívánja élénkíteni és a beruházásokat kívánja ösztönözni. Ennek módszereként az adókulcs csökkentését irányozta elõ.
A magunk részérõl ezekkel a célokkal maximálisan egyetértünk. A Magyar Demokrata Fórum képviselõcsoportja támogatja ezeket a törekvéseket. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy ezen célok elérésének nem kizárólagosan az adókulcsok változtatása az eszköze, ezért egy-két olyan eszközt javaslatban és módosító indítványban megfogalmaztunk, amelyek meglátásunk szerint hasonlóan a fejlesztési tevékenységet és a beruházásokat ösztönzik.
Ennek jegyében tettünk javaslatot arra, hogy lehetõség szerint a vállalkozók szabad döntése alapján gyorsítsuk az amortizációt. Ennek a javaslatnak az a célja, hogy a vállalkozások megfelelõ forrásokat tudjanak képezni a befektetéseikhez és a mûszaki megújulásokhoz.
Az 1993-ban megindult kedvezõ folyamatok - gondolok itt a belsõ piac növekedésére, a kereslet élénkülésére vagy az ipari és a mezõgazdasági termelés növekedésére - megítélésünk szerint indokolttá teszik, hogy az amortizáció elszámolása terén korábban tett korlátozásokat enyhítsük. Ezzel a lépéssel természetesen azok tudnának élni, akik nyereségesek, és ezeknek a megfelelõ források képzõdését szolgálná a beterjesztett módosító indítvány.
Az indítvány azt kívánja elérni, hogy az amortizációs normák elszámolása az adóalany döntésétõl függõen tágabb határok között mozogjon, tehát a meglevõ értéket egy tól-ig határrá kívánja szélesíteni. Kérem, támogassák ezt az indítványt, mert megítélésünk szerint ez olyan piaci környezet kialakítását segíti, amely az életképes és eredményes vállalkozóknak kedvez.
Módosító javaslatot tettünk még a törvényjavaslatban szereplõ, a lízingelési konstrukciót korlátozó javaslat kihagyására. A pénzügyminiszter úr az általános forgalmi adó expozéjában utalást tett rá. Nem tudom, normaszöveget nem találtam, tehát lehet, hogy ez azt jelenti, kizárólag az általános forgalmi adónál történik; nem tudom, ennek a visszavonása megtörténik vagy sem. Az ÉT-javaslatot még nem volt lehetõségem átnézni.
Úgy gondoljuk, hogy ez a lízing-konstrukció elsõdlegesen a kis- és középvállalkozásokat segíti: azoknál a mûszaki-fejlesztés eszköze. A jelenlegi javaslat szerint rosszabb pozicíóba kerülnek az egyszeres könyvvitelt vezetõ vállalkozások. Ezek azok a vállalkozások, amelyeknek az éves bevételük 50 millió forint alatti. Tehát azt javasoljuk, hogy a Pénzügyminisztérium beterjesztett módosítását a tisztelt Ház ne fogadja el.
Javaslatot teszünk arra is, hogy az MRP-szervezetek részére adható összeg nagyságrendje 20 százalékról 30 százalékra növekedjék. Megítélésünk szerint mind a hitelt nyújtó, mind a hitelt igénybe vevõ munkavállalók számára elõnyös lehet, hogyha azoknál a cégeknél, amelyek nyereségesek, és pozitív adóalapjuk van, a hitelvisszafizetést tulajdonképpen meggyorsítjuk ezzel a technikával.
Végezetül az adó mértékérõl. Az adó mértéke jelentõsen csökken, ugyanakkor ezzel egyidejûleg egy 25 százalékos különadó - vagy ha úgy tetszik: büntetõadó - kerül bevezetésre abban az esetben, ha osztalék címén veszi fel a vállalkozó a jövedelmet, feltételezve azt, hogy ezt fogyasztásra fordítja.
Megítélésünk szerint vannak olyan esetek, amikor osztalék címén felvett pénzeszközök nem fogyasztásra kerülnek, hanem ismét befektetésre. Azt a magunk részérõl egy természetes dolognak tartjuk, ha egy vállalkozásban keletkezõ nyereséget egy másik vállalkozásba kívánja befektetni a vállalkozó. Ebben az esetben ez a módosítási javaslat egy 25 százalékos büntetõadót vet ki. A magunk részérõl ezzel nem értünk egyet. Amennyiben ez a jövedelemfelhasználást kívánja korlátozni, akkor ezt a funkciót a személyi jövedelemadóval kell meglátásunk szerint korlátozni.
Tettem egy kompromisszumos javaslatot is. Az egyik javaslat azt szolgálta, hogy a 25 százalékos büntetõadót szüntesse meg a tisztelt Ház a szavazáskor - mert elveiben nem értek vele egyet -, a másik kompromisszumos javaslat, amely a mértékét kívánta csökkenteni 22 százalékra. Az ihletést onnan kaptam ehhez, hogy a költségvetés indokolásában és meggyõzõ érveiben ennek a különadónak vagy a büntetõadónak a 22 százalékos mértéke mellett érvelt írásban az elõterjesztõ.
(13.00)
Ezért tettem ezt a kompromisszumos javaslatot. Látom, hogy az Érdekegyeztetõ Tanácson sikerült egy ehhez közelítõ, 23 százalékos javaslatban megállapodni.
Összességében azt kérném a tisztelt képviselõtársaimtól, hogy ennek megfelelõen, a gyorsított amortizáció érdekében a 22. számon jelzett javaslatot, a lízingkonstrukció változatlanul hagyása érdekében a 23. számú javaslatot és az MRP-kedvezmények esetében a 24. javaslatot a szavazáskor támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)