DR. LAKOS LÁSZLÓ földmûvelésügyi miniszter: Köszönöm a szót elnök úr.
Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõ Úr! Nincs olyan törvény, hogy külföldi állampolgár Magyarországon termõföldet vehessen. Van viszont olyan törvény, a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény, amely kifejezetten megtiltja a külföldi magánszemélyek és jogi személyek számára a termõföldtulajdon megszerzését. Ez a tilalom természetesen az osztrák földesúrra is vonatkozik.
Ez a törvény 1994. július 27-én lépett hatályba. Képviselõ úr is megtekintheti a Magyar Közlöny 69. számában.
A képviselõ úr konkrét adatokra hivatkozik, de valójában nem közöl adatokat. Például hogy milyen helyrajzi számú földeket vásárolt meg külföldi állampolgár.
Tudok arról, hogy egy kft. vásárolt a kárpótlási licitáláson megszerzett termõföldeket és részarány-aranykoronákat a térségben. Ezeket még a földtörvény tilalma elõtt bejegyeztette. Ezek a jogügyletek ebbõl a szempontból törvényesek voltak. Beszélik, hogy a kft. mögött osztrák érdekeltség áll. Ezt nem tudjuk ellenõrizni.
(16.30)
A kaposvári állami gazdaság 1993 júniusában alakult át részvénytársasággá. Az Állami Vagyonügynökség a részvénytársaság jegyzett tõkéjének 90 százalékát kitevõ, 128 millió forint névértékû állami részvényt és a részvénytársaság hasznosításában lévõ 2500 hektár állami tulajdonú termõföld haszonbérletét értékesítette nyilvános pályázat útján. A részvények 173 millió forintért, a meghirdetési ár 135 százalékán keltek el, nem pedig a képviselõ úr által is ismert 140 millióért.
Az állami tulajdonú földeket az ÁVÜ ebben az esetben nem adta el, haszonbérbe adta, nem kerültek sem belföldi, sem külföldi magánszemély vagy cég tulajdonába.
Tisztelt Képviselõ Úr! Azt kérdezi, mit teszek a törvénytelen földeladások ellen. Törvénytelenül nem lehet földet eladni, törvénytelenül nem lehet tulajdont szerezni. Ezek a szerzõdések, ezek az ügyletek a magyar jog számára nem léteznek. A zsebekben, amelyekben ezek a szerzõdések vannak - s amelyekrõl tudjuk, hogy vannak - nem kotorászhatok. Ha maguktól elõkerülnek, akkor több lehetõség van ezeknek a felülvizsgálatára.
Jól látszik tehát, hogy ez nem megoldás, megoldásnak tehát nem jó, nem elegendõ a tiltás, nem jó azért, mert van, aki eladni akar, van, aki venni szeretne. A legjobb megoldás az lenne, ha a magyar termelõknek lenne pénzük, hogy ezeket az eladó földeket megvásárolják. Én ezen dolgozom.
A jövõ év elsõ felében a parlament elé kerül a jelzálogról szóló törvény - ez jelentheti a megoldás alapját, mert pénzhez, hitelhez juttatja a mi termelõinket, és akkor lesz vevõ a magyarok között is.
Kérem képviselõ urat, ezt támogassa és kérem önöket, tisztelt képviselõtársaim, válaszomat fogadják el. (Taps a bal oldalon.)