GYURICZA BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! Az általános költségvetési vita tárgyalása során azokat az általános észrevételeket és véleményeket, amelyeket a '95. évi költségvetés szerkezeti struktúrájával és tartalmával kapcsolatban érzékeltem, elmondottam. Így értelemszerûen most azokról a módosító indítványokról kívánok szólni, amelyeket képviselõtársaimmal együtt tettünk, és talán a részletes vitában eddig elhangzott néhány megjegyzésre szeretnék a magam részérõl is reagálni.
Az elsõ módosító indítvány, amely önök elõtt a késõbb kiadott csomagban a 17. számon ismert: javasoltuk, hogy a költségvetési törvényjavaslat 57. §-ában kerüljön külön meghatározásra, hogy az Országgyûlés hatalmazza fel a kormányt a "Partnerség a békéért" egyéni vállalási program felhasználási költségeinek finanszírozására.
Ma már a részletes vita kapcsán itt elhangzott, s örülök, hogy túl vagyunk a délelõtti ülésen, amelyen azt hiszem, a hazánk számára fontos okmányt, amelyet délelõtt a parlament elfogadott, a késõbbiekben még sokszor emlegetni fogjuk. Ennek a - most már nyugodtan mondhatjuk - határozatnak a 2. pontja úgy szól: az Országgyûlés elkülönített költségvetési keretet biztosít a békepartnerség keretdokumentumában meghatározott együttmûködés végrehajtására.
Megnézve a különbözõ módosító javaslatokat, mi annak idején abból indultunk ki, képviselõtársammal együtt, hogy meghallgattuk a tervezet során, hogy a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium és - ma már itt elhangzott - a parlament szerint is ennek az európai integrációs folyamatnak a keretdokumentuma is tartalmaz néhány olyan rendezvényt, rendszabályt, amelynek lesznek valamilyen költségkihatásai 1995-ben.
Az volt tehát a szándékunk, hogy fogalmazzuk meg ezt együttesen. Korábban a kormányfõ és az érintett miniszterek által tett ígéretek figyelembevételével - a kormány, a Pénzügyminisztérium elõterjesztõje tudatta velünk, hogy egy számot nem jól értelmeztünk, tegyük át a rendkívüli kiadások terhére - ezt igyekeztünk a külügyi bizottság ülésén is elfogadni, és megpróbáltuk a javaslatunkat így továbbítani. Sajnálattal néztem a jelen pillanatban elõttünk lévõ okmányokat, hogy délelõtt ugyan elfogadtuk a békepartnerséggel kapcsolatos határozatot, azonban pillanatnyilag a '95-ös költségvetésben nincs elkülönített pénzalap a végrehajtást illetõen.
Én a gondolatot ennél a kérdésnél azzal zárom, hogy mi volt a szándékunk. A szándékunk egyetlen dolog volt, hogy mindazokat a feladatokat együttesen, egy helyen kezelje a kormány, a 30. rendkívüli kiadási keretben, amely teljes egészében fedezi azokat a kiadásokat, amelyeket elõzetesen egy hozzávetõleges számítás alapján végeztek. Azért mondom, hogy hozzávetõleges számítás alapján, mert amikor meghallgattuk a bizottság elõtt a keretdokumentumot és a globális tervezést, abban a Külügyminisztérium, illetve más szervek kiadásai, többek között a Belügyminisztériumnak a határõrség részére elkülöníthetõ pénzösszege nem került megnevezésre. Csak a polgári védelemnek szánt összeget találtuk, és így a nevezett összeg - a közel 493 millió forint, amely meg lett fogalmazva -
került tulajdonképpen rögzítésre.
Az általunk javasolt 600 millió forint pedig tartalmazta volna az érintett három minisztérium és bizonyos értelemben - a 47. számon több képviselõtársam által beadott módosító idítványnál is szerepel mintegy 50 millió forint - a parlament ilyen irányú kiadásainak fedezetét.
Most tehát pillanatnyilag az a kérdés, hogy a határozat megtörtént, én bízom benne, hogy valahol majd megjelenik a költségvetésben ez a tétel. Most már nem az a lényeg, kinek a javaslataként. Itt egy a lényeg, hogy a megadott feladatkomplexumra álljon rendelkezésre egy meghatározott pénzösszeg.
A másik javaslattal kapcsolatban itt ma már elhangzott, hogy több tekintetben nem vettük figyelembe, honnan veszünk el pénzt és hova tesszük át a pénzt. Tehát magyarán mondva: a javaslatba tegyük bele azt is, hogy milyen átcsoportosítást lehet végrehajtani. Szeretném talán a félreértés elkerülése végett egy általános megjegyzésben elmondani, hogy a képviselõk e tekintetben bizonyos értelemben nehéz helyzetben vannak. Nehéz helyzetben vannak, mert a rövid idõ nem adott lehetõséget arra, hogy teljes apparáttal, több tételben szereplõ pénzátcsoportosításokat végig tudjanak követni. Itt az érintett tárcáknak is partnereknek kellett volna lenni a tekintetben, hogy ezeket a módosító indítványokat értelmezni és végrehajtani lehetett volna.
Egyetlen példán keresztül szeretném ezt bemutatni. Másik módosító javaslatomban érintettem a 8. fejezetben a Belügyminisztérium-Határõrségnél egy 220 millió forintos átcsoportosítást, amelynek a lényege az lett volna, hogy a korábbi döntésnek megfelelõen, amely 1992-ben történt, a határvadász századok felállítását ne folytassuk, mert most pillanatnyilag nincs reális értelme. Azért is merem ezt mondani, mert a határõrség részérõl a jelentés az alábbiakat tartalmazza e tekintetben:
A határvadász századok üzemben tartása és mûködése sajnos így a költségvetési adatok alapján nem megoldott. Az eddig felállított határvadász századok fegyverzete nem felel meg a kormány által fogalmazott elvárásoknak, kiképzésüket lényegesen csökkenti, hiszen nem tudják végrehajtani lõfeladataikat, nem rendelkeznek különbözõ felszerelésekkel, és a szolgálatot teljesítõ járõrök 29 százaléka rendelkezik jármûvekkel.
Azt javasoltam tehát, hogy ne fordítsuk ezt a 220 millió forintot a további fölállításra, hanem a 220 millió forintból a hivatásos határõrizeti rendszert javítsuk részben személyi, részben pedig technikai felszereltséggel, hiszen ma már a határõröknek szükségük van sugárzó anyag elleni védelemre és a nemzetközi terrorizmus és a bûnözéssel kapcsolatban olyan technikai berendezésekre, amelyekkel nem rendelkeznek. Hogy ebbõl mi lesz, nem tudom, egyelõre reménykedem, hogy talán - mivel ez nem olyan jellegû, hogy valahonnan el kell venni, hiszen csak arról van szó, hogy át kell csoportosítani -, esetleg a késõbbiekben még megvalósulhat.
S végül a harmadik gondolat: régóta vitatott téma a központi kórház beruházásának elhúzódása. Ebben a parlamenti ciklusban azt hiszem, elsõ alkalommal vetõdött föl. Korábbi parlamenti ciklusban már több alkalommal is szó volt róla. Most itt úgy vetõdött föl, hogy a költségvetés kormányzati beruházásban mintegy 500 millió forintott fordított erre. Az Állami Számvevõszék a megjegyzési rovatában is úgy elemezte, hogy ez nem elég a további fejlesztésre, és a beruházás befejezésére még kevésbé, valami állagmegóvást tesz csak lehetõvé. S erre föl két képviselõi indítvánnyal ebbõl az összegbõl végtelenül helyes célokra, mozgássérültek és más, a Vöröskereszt által finanszírozott összeget kívántak átcsoportosítani.
Ugyanakkor felvetõdik a kérdés, amennyiben az 500 millió forintból 150 millió forint innen elvételre kerül, akkor az a néhány milliárd forintos beruházás teljes egészében tönkremegy. Azt hiszem, talán ezt is meg kellene gondolni.
Befejezésül, utolsó gondolatként azt szeretném elmondani, hogy az általános vita során is felvetõdött, és többen szóltunk róla, hogy a pénzösszegek ilyen értelmû elosztásánál egyes esetekben talán célszerûbben végre lehetett volna hajtani a tervezést - gondolok itt a fegyveres erõk átalakítására, a honvédségre, a határõrségre -, majd pedig megtervezni, mi áll rendelkezésre, és mi az, amely biztosítható.
(15.30)
Sajnos, nem ez történt, és ebbõl adódóan elképzelhetõ, hogy a január 1- jével kezdõdõ költségvetés során több helyen is megkezdünk különbözõ folyamatokat, amelyeket késõbb majd le kell állítani.
Utolsó gondolatként: a dologi kiadások közül szeretném egyetlen aránytalanságra felhívni a figyelmet. A Magyar Honvédség központi intézeténél a dologi kiadások és az intézmények fenntartási kiadásai, arányát tekintve, az intézmények 26 százalékát viszik el. Az általános vita során elmondottam, hogy melyek azok, amelyeket át kellett volna talán e tekintetben jobban gondolni. Nem biztos, hogy szükség lenne annyi objektum fenntartására, mint amennyi 6-7 évvel ezelõtt állt a fegyveres erõk rendelkezésére. Talán lehetett volna ebbõl a pénzösszegbõl a személyi állomány bérezésére nagyobb összeget is fordítani.
Kérem tehát tisztelt képviselõtársaimat, hogy majd a késõbbiekben, a költségvetési részletes vita elfogadásakor ezeket a szempontokat is vegyék figyelembe. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a jobb oldalon.)