DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Köszönöm szépen.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Az itt folyó vitának, a költségvetési vitának úgymond önkormányzatokkal kapcsolatos, illetve ehhez kapcsolódó részeivel kívánok foglalkozni.
Összességében megállapítható, hogy az 1995. évi költségvetés rendkívül nehéz helyzetbe hozza a helyi önkormányzatokat. A központi források lényegében nem változnak, a saját folyó bevételeknél pedig teljesen irreálisan, több mint 10 százalékos növekedéssel számol az elõterjesztés. A saját folyó bevételeket a helyi önkormányzatok önmaguk tervezik, és a tapasztalatok szerint irreális elképzelés az 1994. évi várható teljesítés növelése.
A központi források nem számolnak olyan tényezõkkel, mint energiaár- változás, ismételten növekvõ infláció, amelyek többletforrások hiányában egyértelmûen az ellátási szintet fogják rontani.
A költségvetés sokat emlegetett túlfogyasztása nem a helyi önkormányzatok területén és tevékenységében nyilvánul meg, hanem döntõen a központi költségvetési szerveknél.
A normatív állami hozzájárulások jogcímei és fajlagos összegei az elõzõ évhez képest lényegében nem változnak. Továbbra sem történt elõbbrelépés az államháztartás reformjánál, és nincs egyértelmûen meghatározva, hogy mi az az állami feladat, illetve miként történik annak finanszírozása.
Konkrétabban pedig a következõket kívánom elmondani. A törvényjavaslat 16. § (1) bekezdése utal a 3. számú mellékletre, amelyben a normatív állami hozzájárulások jogcímei és fajlagos összegei szerepelnek.
A 3. számú melléklet 9. sorszáma alatt a nappali szociális intézményi ellátás szerepel. A szövegezés szerint a normatív állami támogatásnál az ellátottak számának meghatározása oly módon történik, hogy a naponta összesített adatokat, azaz az éves ellátottsági létszámot 312 nappal kell osztani. Ez a szám fiktív. Másrészt indokolatlanul kedvezõbb pozícióba hozza az év minden napján nyitva tartó intézményt, és kedvezõtlenebbe a hét öt napján nyitvatartókat.
(16.20)
Életszerûbb, ha az elõzõ éveknek megfelelõen az éves ellátottsági létszám a tényleges nyitvatartási napokkal van elosztva, így minden intézmény a valós, tényleges létszáma szerint részesülne támogatásban.
A normatívák folyósításánál, majd elszámoltatásánál indokolatlan különbségeket teremtene az eredeti szövegezés az önkormányzatok között. A javaslat 17. § (1) bekezdés b/ pontja utal az 5. számú mellékletre, amely a helyi önkormányzatok által felhasználható módosított elõirányzatokat részletezi. Az 5. sorszám alatt a színházi tevékenység támogatása szerepel, a folyó évi 200 millió forinttal szemben a javasolt támogatási keret 240 millió forint. A különbözet abból származik, hogy 40 millió forintból kívánják támogatni az egyéni színházi vállalkozásokat és alternatív mûhelyeket. A jelenlegi gazdasági helyzetben véleményem szerint állami forrásból ne történjenek további egyéni színházi próbálkozások, a 40 millió forintot a támogatás eredeti igénybevételére célszerû felhasználni, azaz a 100-100 millió helyett 120-120 millió forint lehetõség legyen a fõvárosi, illetve a vidéki szinházi élet támogatására.
Tisztelt Ház! Ugyancsak az 5. számú melléklet 15. sorszám kiemelt elõirányzata 1200 millió forintot tartalmaz az 500 fõ alatti lakosú önkormányzatok támogatására, meghatározott feltételek mellett. A felsorolt célokkal - többek között iskolabuszok vásárlása, intézményfenntartó társulás kialakítása szerepel - messzemenõen egyet lehet érteni. Azonban a korábbi központi álláspont nem ezeket a célokat tartalmazta. Az alsófokú oktatás mindenáron helyben történõ megvalósításával szembeni érveket elõször valamilyen módon tudatosítani kell az érintett önkormányzatokkal és közoktatási szakmai szervekkel, és csak ezt követõen kerülhet sor ilyen jellegû támogatás meghirdetésére.
Ugyancsak az 5. számú melléklet kiemelt elõirányzata a 16. sorszám alatt szereplõ helyi önkormányzati hivatásos zenekarok és énekkarok támogatása. A feladat, véleményem szerint, egyértelmûen önkormányzati feladat, a támogatás odaítélése csak szubjektív alapon történhet, ami eleve helytelen. Az önkormányzatok akkor tartsanak fenn hivatásos zenekart és énekkart, ha annak finanszírozását is meg tudják teremteni.
A törvényjavaslat 18. §-a az önkormányzatok számára biztosítható támogatásokat tartalmazza, a 6. számú mellékletben foglalt feltételek szerint. A melléklet 2. pontja az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévõ, forráshiányos helyi önkormányzatok támogatásának feltételeit tartalmazza. A javaslat szerint nem igényelhet támogatást ezen a címen az önkormányzat, amely a helyi adó bevezetésérõl nem döntött, ezt a c/ pont rendezi. Ez a meghatározás nem elegendõ, mivel a helyi adónak lényegében négyféle fajtája van, s a szövegbõl nem derül ki, hogy ezek közül legalább egyet kell kivetnie vagy valamennyit. A támogatás odaítélésénél a pontatlan szövegezés miatt a döntés szubjektívvé válhat.
Ugyanezen támogatási formánál a forráshiány kiegyenlítése csak abban az esetben lehetséges, amennyiben a térségi ellátást nyújtó intézményeknek a megyei önkormányzat részére történõ átadásáról a települési önkormányzat intézkedett. Ezt a h/ pont rendezné. A helyi önkormányzati költségvetések tervezésének jelen idõszakában az újonnan megalakuló testületeknek még nem lesz, nem lehet kellõ áttekintése a település feladatairól, anyagi helyzetérõl, ezért intézmények átadásáról sem tudnak dönteni.
De ugyanez a probléma fennáll a megyei önkormányzatoknál is, hiszen forrásaikat csak olyan intézmények és feladatok között tudják felosztani, amelyek a tervezés során már ismertek. Az elõbbiekre tekintettel a megyei önkormányzat részére történõ átadás nem lehet 1995. évi forráshiány-támogatás odaítélésénél feltétel, csak abban az esetben, ha a települési önkormányzat ez irányú döntése az 1996. költségvetési évtõl kezdve vonatkozik.
A törvényjavaslat 18. §, illetve a 6. számú melléklet 3. pontja a saját hibájából tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatási lehetõségét tartalmazza. Erre a központi költségvetés 1 milliárd forintot irányoz elõ. Erkölcstelennek és alapvetõen helytelennek ítélem, hogy az önhibájukból csõdhelyzetbe került önkormányzatok kiegészítõ állami támogatást kapjanak. A csõdhelyzet feloldására, annak lehetõségeire külön törvényt kell alkotni, amiben lehetõvé kell tenni - megfelelõ garanciák és vagyoni fedezeti források esetén - központi hitelnyújtás lehetõségét esetleg, kormányzati garanciát is vállalva, de hitel, és nem állami támogatás formájában. A jelenlegi jogi szabályozástervezet már a törvényjavaslat ismeretében olyan visszhangot vált ki polgármesterek részérõl, hogy a település érdekében érdemes olyan kötelezettségeket vállalni, amik a meglévõ fedezeti forrásokat meghaladják.