DR. VARGA ISTVÁN (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az Antall-kormány 1993. január 24-én történészekbõl, levéltárosokból és jogászokból álló bizottságot hozott létre az elmúlt rendszer évtizedeiben elkövetett bûncselekmények feltárására. A tényfeltáró bizottság létrehozását az a szándék vezette, hogy a diktatúra kiépítésének kezdetétõl annak végéig a magyar nép ellen hosszú éveken át elkövetett bûnök - például a Lakos-ügy, sortüzek, a salgótarjáni forradalmi vezetõk barbár megkínzása - napvilágra kerüljenek, mert a társadalomnak joga van megtudni mindent, amit rá hivatkozással a hatalom ellene elkövetett.
A tényfeltáró bizottság elõször az 1956-57-ben eldördült sortüzek kérdését állította vizsgálódásának középpontjába. A túlélõk és az elhaltak hozzátartozói tudni akarták mindazt, amit évtizedeken keresztül eltitkoltak elõlük. Nevezetesen: miért, kinek a parancsára kellett meghalni száz és száz embernek, akik fegyvertelenül tüntettek? A tényfeltáró bizottság nemcsak az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, majd az ezt követõ példátlan megtorlást vizsgálta, hanem az 1945 és az 1956 közötti években történteket. Nevezetesen a diktatúra elõkészítésének törvénytelenségeit: a Magyar Közösség pere, MAORT-per, Mindszenty-per, Pócspetri. Feladata lett volna a bizottságnak az internáló táborok pontos felderítése, hisz nemcsak Recsk és Kistarcsa létezett, és az éveken át tartó vizsgálódás bizonyára kideríthette volna a szisztematikus vallásüldözés idõszakában elkövetett törvénysértéseket is.
(15.10)
A kormány 2128/1994. számú, november 16-i határozatával megszüntette a tényfeltáró bizottságot, s emiatt soha senki nem fogja kutatni az elmúlt évek törvénytelenségeit. Ez annál is inkább igaz, mert az Országgyûlés egy hete fogadta el a törvénymódosítást, mely szerint az ügyészség nem folytathat tényfeltáró vizsgálatot.
Kérdésem egyszerû: miért szüntette meg a kormány a tényfeltáró bizottságot? (Taps az ellenzék padsoraiban.)