DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Feltételezem, hogy a kormány tagjai is ismerik és a Külügyminisztériumban is olvasták az Erdélyi Magyar Kezdeményezés magyar-román alapszerzõdés tárgyában közzétett állásfoglalását. Ebben olvassuk, hogy "a moldvai csángó-magyarok talán Európa legelnyomottabb nyelvi, etnikai közössége."
A továbbiakban a legnyilvánvalóbban nem minden cél és szándék nélkül hivatkozik az állásfoglalás az Egyezmény a népirtás bûntettének megelõzése és megbüntetése címû dokumentumra, mely szerint az is elítélendõ és bûnt követ el, aki súlyos lelki sérelmet okoz valamely nemzeti csoport tagjának azért, mert a csoporthoz tartozik.
A csángók helyzete - híreink szerint - a legkevésbé sem rózsás, hiszen Krisztus evangéliumát sem hallgathatják és vallásukat sem gyakorolhatják anyanyelvükön. Ezzel összefüggõ kérdéseik így egyre szélesedõ érdeklõdés és beható figyelem tárgyai a hazai közvéleményben.
Kérdezem ezért, foglalkozik-e a kormány a csángók és általában az ilyen távoli magyar népcsoportok nemzeti, etnikai problémáival, van-e tervük, koncepciójuk ezek kezelésére, ha igen, miben áll az és hogyan gondolják annak megvalósítását? Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)