DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Azt hiszem, mindenki egyetért abban, hogy Magyarországon a pénzvilág 1990 óta torz módon fejlõdött. Nem teljesültek a bankszférában sem a rendszerváltáshoz fûzött remények.
Köztudomású, hogy az elmúlt években igen sok, részben állami tulajdonnal is gazdálkodó bank tönkrement, illetve botrányos körülmények között csõdöt jelentett. Ezen bankvezetõk hozzá nem értõ, felelõtlen magatartása következtében a magyar nép szorgos munkájával évtizedeken keresztül megteremtett vagyona veszett el, amely nagy felháborodást váltott ki és jelenleg is kivált a lakosság körében. Így ment tönkre az Ingatlanbank, mely milliárdokat helyezett ki ingatlanokra, de ez a pénz magánvagyonná transzformálódott. Az Ybl Bank 6 milliárd forinttal károsította meg betéteseit. Ezután a tulajdonosok és érdekköreik jutottak közben az állam által megtámogatott betétállományhoz. Az Iparház Bank Rt.-nél 4 milliárdot mostak ki a bankból. Ez a csõd ugyancsak kezelve lett az állam által, ugyanis 4 milliárdot helyezett a bankba, ebbõl 300 milliót tõkeemelésként. Ez az összeg is a részvényeseket gazdagította, mivel tizennégyszeres osztalékra és szavazati arányra jogosította fel õket.
A bankcsõdök elõidézõinek felelõsségre vonásáról szinte semmit nem hallottunk. Az elmúlt években a kormány a parlament által támogatva mintegy 315 milliárd forinttal támogatta meg, töltötte fel a bankokat az úgynevezett bankkonszolidáció keretében.
Ugyanakkor a magyar kis- és középvállalkozói szektor nem jut hitelekhez. A nyugati bankok 5-12 százalékos kamatra adnak hiteleket Magyarországnak. A magyar bankok viszont a vállalkozások fellendítése címszó alatt 25-45 százalékos hiteleket nyújtanak. Kérem, aki ezt fölveszi, azonnal csõdöt jelenthet!
A hitelezés gyakorlata bürokratikus, áttekinthetetlen és lassú. A lakosság körében bankellenes hangulat uralkodik. Miután a pénzintézetekben áll a pénz, a feketepiacon kettõ-tíz napra 20-30 százalékos kamatra adnak kölcsönt az uzsorások!
(16.10)
A bankcsõdöket nagyrészt a gondatlanul vagy szándékosan történt helytelen pénzkihelyezések okozták. Egyes bankok szûk csoportok, baráti társaságok részére, kellõ biztosítékok nélkül, hatalmas - több tíz- vagy százmilliós - összegeket fizettek ki. Ezen összegeket soha nem fizették vissza, sok esetben a felvevõ és a pénz másnap már külföldön volt - a soha vissza nem térés szándékával.
A napokban az Agrobankkal kapcsolatban kirobbant botrány vetette föl bennünk a kérdést:
1. A jelenlegi pénzügyi kormányzatnak szándékában áll-e folytatni a központi segélyprogramot, az úgynevezett bankkoszolidációt?
2. Amennyiben igen, milyen formában és eszközökkel kívánja elvégezni a "mérlegcsinosítást"?
3. A kormány hivatalba lépése óta végzett-e felelõsségrevonást - vagy esetleg visszamenõlegesen kíván-e ilyet tenni - a felelõtlen, bûnös bankvezetõkkel szemben?
4. Mikor kezdi meg a kormány a bankok privatizációját?
5. A privatizálni kívánt bankokat - amennyiben mérleghiányosak - fel kívánja-e tölteni az állam az esetleges sikeres privatizáció érdekében? Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)