BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Rendkívül szomorú vagyok, hogy teljes hírzárlatban tárgyalja a parlament a szövetkezeti törvény részletes vitáját, ugyanis azt hiszem, semmiképpen nem magyarázható azzal, hogy az országnak költségvetésre van szüksége, hogy a szövetkezeti törvényt a mai nap folyamán tárgyaljuk. Rendkívül sok embernek szüksége van arra, hogy hallja, mi történik itt, õket érdekli, hogy mi történik a parlamentben és mi történik az õ vagyonukkal. És jól látható, hogy itt konkrét témákban nagyon kemény összeütközések várhatók. Faragó képviselõtársam tulajdonképpen megadta az alaphangot, és nem véletlen, hogy ennyien reagáltak rá, mert az egyik oldalról nézve látszik ilyennek, másik oldalról egészen másmilyen.
Mindamellett nagyon remélem, hogy a mai nap ennek a vitának a lezárása nem történik meg, mert szükség van arra, hogy a téesz tulajdonosai, tagjai hallják azt, hogy a parlamentben a szövetkezetekkel kapcsolatban mi hangzik el, mire számítsanak. Faragó képviselõtársam hozzászólását nagyon szerencsétlennek tartom, én nem mondtam volna el, annak ellenére - láttam, idenézeget, hogy én is azok között voltam, akik úgymond a szövetkezetek szétverésének egyik karmestere volt, nem voltam az, most sem vagyok az, de azért az nem tûrhetõ, hogy ferdítésekkel induljon el egy törvényjavaslat részletes vitája.
Az a magyarázat, miszerint azért nem lehet szétválni a falvak tsz- tagságának, mert nem tudnák a vagyont megosztani, nagyon egyoldalú szemlélet, és jelzem, ugyanabba a hibába fog belefutni a jelenlegi kormánypárti koalíció, amibe annak idején belefutott azzal, hogy a szövetkezeti II. törvény végrehajtásának eltussolására, illetve annak törvénytelen végrehajtására biztatták egyesek a szövetkezetek vezetõit.
Ha megnézik az ajánlás 33. pontját, Solymosi képviselõtársam próbálkozását arra, hogy megoldjon egy problémát, akkor láthatják, illetve most már mi is láthatjuk, hogy önök is látják, ezt a problémát nagyon nehéz lesz kezelni. Ezek a szövetkezetek nagyrészt gazdasági csõdben vannak. Ezek a szövetkezetek a jövõ év folyamán föl fognak számolni. Én azt ajánlom Faragó képviselõtársamnak, hogy akkor álljon majd föl a parlamentben és mondja el, hogy miért nem lehetett a szövetkezetek falvankénti szétválását támogatni, és miért nem lehetett versenyt indukálni ott, ahol most monopol helyzet van és ahol most a vagyon fölélése folyik nagy tempóban. Akkor kérem majd, hogy ezeket mondja el, és akkor majd - remélem, nem ilyen hírzárlat alatt - az ország lakossága hallhatja, hogy mirõl is van szó. Ennyit kitérõként.
(11.30)
Én tulajdonképpen az ajánlás 2. és 17. pontjának a támogatását szeretten volna kérni önöktõl. Ugyanis a 20. és a 22. § az, amit ez a két módosítási javaslat érint. A 20. § nem volt érintett a kormány elõterjesztése által, de ha a 22. §-ban módosítást hajtunk végre, akkor mindenképpen foglalkoznunk kell a 20.-kal, így került be a körbe.
Ez a bizonyos 22. § (1) bekezdés az alapszabályt erõsíti meg a termelõszövetkezetekben olyan viszonylatban: az határozhassa el, hogy ugyanazon a napon a második közgyûlést részvételi korlátok megtarthassa a szövetkezet. Ha itt az alapszabállyal nem foglalkozunk, akkor az a furcsa eset fordul elõ, hogy a szövetkezet alkotmányát - ami az egész mûködését szabályozza -, egy egészen elenyészõ kisebbség, néhány ember elhatározhatja, és ennek alapján, ilyen alapon mûködik a szövetkezet.
Ha tehát lehetõséget adunk arra, hogy az alapszabály szabályozza, a közgyûlés ugyanazon a napon összeülhet-e, és milyen részvétellel, akkor azt kell mondanunk - és ez a 22. §-ban javasolt módosításom pontosan ezt célozza - , hogy a szétválás, egyesülés, és a többi, az a) pontban meghatározott változás mellé vegyük be az alapszabály megállapítását és módosítását is, mert úgy hiszem, hogy ha egy szövetkezetben az alkotmány elfogadására nem sikerül összetoborozni a tagság 50 százalékát, plusz egy fõt, akkor az a szövetkezet megérett arra, hogy megszûnjön. Másikat kell helyette alakítani, mert ilyen érdektelenség mellett egyetlenegy gazdasági közösség sem mûködhet.
Én úgy látom, hogy agrárius képviselõtársaim ezzel részben egyetértenek. Ez nem szövetkezetellenes, nem szétveréspárti - hogy ismételjem a vádaskodásokat -, ez egyszerûen szeretné a szövetkezeteket mûködõkké varázsolni ott is, ahol eddig ilyen ímmel-ámmal mûködõ egységek voltak.
Ha viszont ezt a 22. §-ban javasolt módosításomat, ami a 17. pontban szerepel az ajánlásban, elfogadjuk, akkor mindenképpen vissza kell térnünk a 20. §-hoz, mert ha nem térünk vissza, akkor azt érjük el, hogy a 20. § szerint nem közgyûléseket fognak összehívni a szövetkezetben, hanem részközgyûléseket. Tehát ami szövetkezeti közgyûlésen nem érhetõ el a részvétel miatt, azt szépen átnyomjuk a részközgyûlések hatáskörébe, és falvanként... A törvényben benne van egyébként, ezt Faragó képviselõtársamnak mondom, mert nagyon értetlenül néz. (Derültség.) Szóval, a törvényben ez benne van. És akkor azt kell mondanunk, hogy a 20. § szerint a részközgyûlések mûködését is szabályoznunk kell, és a részközgyûléseken meghozható határozatok körébõl ki kell vonnunk az alapszabály megállapítását és az alapszabály módosítását, s csak a közgyûlés, és csak az 50 százalék, plusz egy fõ jelenlétében meghozható döntések közé kell sorolnunk.
Ennyit szerettem volna képviselõtársaimnak elmondani, nem akarom húzni az idõt. Kérem, gondolják végig, ez egyértelmûen szövetkezetpárti, és a valódi szövetkezetek irányába való elmozdulást célzó javaslat. Köszönöm. (Szórványos taps a jobb oldalon.)