DR. TÓTH TIHAMÉR (MDF): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Miután elõre jelentkeztem felszólalásra, ezért nem kértem egy korábbi hozzászólás kapcsán kétperces reflexióra lehetõséget, de bocsássák meg nekem: mielõtt mondandóm lényegére térnék, egy-két megjegyzést teszek.
Az elsõ az, hogy szeretném remélni: a szemben lévõ padsorokból a késõbbiekben nem az lesz a vita stílusa, hogy minõsítünk. Az, hogy egyes képviselõk mögött milyen komoly csapatok állnak egy bizonyos munka elvégzésére, több mindentõl függhet - nem kívánom ezt most részletezni.
(12.10)
Általánosságban szeretnék utalni arra is - és kérem a velünk szemben ülõ vezetõket -, amikor mi a szövetkezetek mûködésével kapcsolatos anomáliákra utalunk, akkor senki se a saját szövetkezetére gondoljon, hanem a szomszéd falura, s akkor mindjárt elfogadja azt, hogy esetleg a kritika lehet jogos is.
Az általános vitában mondandómat azzal fejeztem be, hogy kértem a kormányt, vonja vissza ezt a javaslatot, miután úgy éreztem - és úgy érzem jelenleg is - , hogy ez a javaslat összességében nem oldja meg azt a problémát, nem tudja megoldani azt a problémát, amivel a szövetkezetek jelenleg küszködnek. Ugyanis a szövetkezetekben gazdasági, gazdálkodási válság és gazdálkodási problémák vannak, nem pedig a szervezeti keretek és a szervezeti szabályok miatt mûködésképtelenek a szövetkezetek. Miután erre nem került sor, utaltam arra is, hogy elõ fogok terjeszteni egy olyan módosító indítványt, amelyben kérem, hogy a benyújtott javaslat négy paragrafusa maradjon el, és ez történt.
Úgy érzem, nem kell feltétlenül "fehér fülûnek" lenni ahhoz, hogy az ember végigolvassa ezt a módosító javaslatot, észrevegye azokat a hiányosságokat, amelyeket jobb lett volna kijavítani, és jobb lett volna egy másik javaslatot benyújtani, amelyekben ezek nem fordulnak elõ.
Miután áttanulmányoztam a kiegészítõ jelentést, amely az eddigi módosító indítványokat, illetve azok sorsát mutatja, sajnálattal kellett tapasztalnom, hogy lényegében érdemi módosító indítványokat - függetlenül attól, hogy azok kormánypárti vagy ellenzéki képviselõktõl származtak - a javaslat elõterjesztõje nem támogatott.
A 34 pontból mindössze 3 javaslat nyerte meg az elõterjesztõ tetszését: egy, amely a takarékszövetkezetek tekintében biztosít többletjogosítványokat, egy a hatálybalépésre vonatkozik, egy pedig egy jogszabály-szerkesztési eljárási pontatlanságra mutatott rá. Úgy érzem tehát, hogy az elõterjesztõ a vita jelenlegi szakában is mereven ragaszkodik az elképzeléseihez, és egy olyan irányba halad ezzel a módosítással, amely arra feltétlenül jó, hogy megmutassa: az elõzõ idõszakban hozott törvényt most kormánypárti többséggel lehet módosítani. De mint jeleztem, nem alkalmas arra, hogy a szövetkezetekben meglévõ gazdálkodási, gazdasági problémákat kezelje és megoldja.
Számítva arra, hogy az eddig elõterjesztett egyetlen javaslatom elutasításra kerül, kénytelen voltam csatlakozó módosító indítványt benyújtani. Ebben a csatlakozó módosító indítványban szeretném elérni azt, hogy a javaslat még meglévõ hibái legalább a következõ tárgyalási szakban kijavításra kerülhessenek.
Melyek ezek a pontok, amelyekre a csatlakozó módosító indítványom vonatkozik? Az elsõ a javaslat 1. §-a, amely a szövetkezeti törvény 21. §- ának egy új bekezdését állapítja meg. Ez arról szól, hogy az üzletrészjegy- tulajdonosoknak biztosítani kívánja azt a lehetõséget, hogy évente egy alkalommal - s konkrétan meg is jelöli, hogy ez az úgynevezett éves közgyûlés - tehessenek javaslatot a napirendre vonatkozóan. Miután a törvény és ezzel összhangban legtöbb helyen az alapszabály is úgy rendelkezik, hogy csak az egy alkalommal tartandó közgyûlést írja elõ kötelezõen, ebbõl következik, hogy több közgyûlést is lehet tartani egy-egy évben valamennyi szövetkezetnél. Nem értem, akkor miért szükséges, hogy ezek közül a közgyûlések közül egyet jelöljünk meg úgy, hogy ez egy éves közgyûlés, és ezen az éves közgyûlésen van joga az üzletrészjegy-tulajdonosoknak a napirendre vonatkozóan javaslatot elõterjeszteni, egyéb közgyûléseknek pedig - akárhányat is hívnak össze - ilyen jogosítványaik nincsenek. (Dr. Lakos László: Nem így hangzott el.) Köszönöm, miniszter úr, a közbeszólást, hogy ez nem igaz, de ha végigolvassuk a törvényt, akkor ebbõl az következik.
Miután a javaslat 1. §-a azt mondja - szeretném most egészen pontosan idézni, részben a jegyzõkönyv kedvéért, részben azért is, hogy eloszlassuk a további vitát -, hogy "Az üzletrésztõke legalább egytized részével rendelkezõ tulajdonosok az éves közgyûlést /(1) bekezdés/ megelõzõen írásban bármely ügynek az éves közgyûlés napirendjére való kötelezõ felvételét javasolhatják." Ez a zárójelbe tett (1) bekezdés utal arra, hogy minden szövetkezetben évente legalább egy közgyûlést kell tartani. Tehát ha ilyen utalás van, nem tudom, csak egyedül én vagyok-e, aki félreértelmezi ezt a rendelkezést, de ebbõl az én megítélésem szerint az következik, hogy egy közgyûlés lesz, az éves közgyûlés, ahol ilyen lehetõsége van az üzletrésztõke-tulajdonosoknak. Ha pedig nem erre irányul a jogalkotói szándék, akkor úgy érzem, nem lesz semmi akadálya azon csatlakozó módosító javaslatom támogatásának, amelyik azt mondja, hogy "Az üzletrésztõke legalább egytized részével rendelkezõ tulajdonosok a közgyûlés napirendjének megállapítását megelõzõen írásban bármely ügynek a közgyûlés napirendjére való kötelezõ felvételét javasolhatják".
Azon túlmenõen, hogy szeretném, ha kiiktatásra kerülne az éves közgyûlésre való utalás, új szabályként vettem be, hogy mi legyen ennek a javaslatnak az elõterjesztési határideje. Ha utalunk arra, hogy ezt a napirend megállapítása elõtt teheti bárki, akkor evvel egyértelmûvé tesszük, hogy igenis ez egy általános jogosultság, és minden közgyûlésen a napirend megállapítását megelõzõen ez az üzletrésztõke-tulajdonosok lehetõsége és joga.
Csatlakozó indítványom 2. pontja a közgyûlés határozatképességének megállapítására és különösen az ugyanazon a napon tartott közgyûlés határozatképességének megállapítására vonatkozik. Meggyõzõdésem: a szövetkezeti demokrácia elveinek maradéktalan érvényesülése azt kívánná meg, hogy a szövetkezet legfõbb önkormányzati szerve, a közgyûlés ülésezésére olyan szabályokat állapítsunk meg, amelyek a jelenleginél szigorúbbak. És igenis, olyan tagi létszám meglétét, jelenlétét kívánja ez meg, amely feltételezi, hogy az adott ügyben legalább az érintett vagy az érdeklõdõ többség a közgyûlésen jelen van, és õk döntenek a szövetkezet gazdálkodásával és egyéb kérdésekkel kapcsolatos témákban.
Tehát fõ szabályként szeretném, ha a hatályos szöveg azt mondaná ki: a közgyûlés határozatképességéhez legalább a tagok felének a jelenléte szükséges. Abban az esetben, ha ez a jelenlét nem biztosított, 15 napon belül a jelenlegivel azonos napirenddel összehívott közgyûlés akkor legyen határozatképes, ha legalább a tagok egyharmada jelen van. Úgy érzem, egy ilyen egyharmados limit beiktatása mégis azt mutatná: a második közgyûlésen is odafigyelünk arra, hogy ne egy teljesen alacsony, meghatározhatatlan létszámú jelenlét legyen, hanem azt mondjuk, hogy a tagok egyharmada a második közgyûlésen mégis egy olyan többség, aki érdeklõdik a szövetkezet ügyei iránt, és legalább az õ jelenlétüket kívánjuk meg ahhoz, hogy bizonyos kérdésekben is lehessen határozatot hozni.
De, okulva az eddigi eljárási gyakorlatból, arra az esetre, ha az "A" változatként elõterjesztett módosító indítványom nem nyerné meg az elõterjesztõ tetszését, a választék bõvítése céljából gondoltam egy másik megoldásra is. Olyan megoldásra, hogy a második közgyûlésen - amelyet ugyancsak 15 napon belül lehetne megtartani azonos napirenddel - az egyharmados szabály mellett legyen egy olyan lehetõség is: ha mégis ugyanazon a napon kívánja megtartani a közgyûlést a szövetkezet - amivel egyébként nem értek egyet, de az elõbb kifejtettekbõl azt hiszem, ez egyértelmûen következik -, itt legalább egy olyan limitet építsünk be, hogy ha ugyanazon a napon, ugyanazzal a napirenddel akarják megtartani a közgyûlést, amivel eredetileg meghirdették, akkor mondjuk azt, hogy a második közgyûlésen legalább annyi tagnak ott kell lenni, ahányan az elsõ, határozatképtelen közgyûlésen jelen voltak.
(12.20)
Ne fordulhasson elõ az, hogy egy közel 50 százalékos megjelenés esetén az elsõ határozatképtelen közgyûlést követõen öt vagy tíz százaléknyi tag jelenlétében folytassák le a közgyûlést és döntsenek.
Remélem, hogy a két változat közül azért valamelyiket támogatják, s ennek következtében bekerül a hatályos szövegbe.
Módosító indítványom 3. pontja a javaslat 4. §-ára vonatkozik. Itt utalnék azon képviselõtársaim eddigi megjegyzéseire, akik elmondták, hogy õk azért az elmúlt életükben dolgoztak már szövetkezetben, esetleg szövetkezeti jogászok is voltak, hogy az a szabályozás, amelyet a javaslat 4. §-a ad, megítélésem szerint nem üti meg azt a mértéket, amit el lehetne várni egy törvényjavaslattól. Konkrétan mire gondolok?
A javaslat 4. §-a (2) bekezdésében az van, hogy "E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti a szövetkezeti törvény 77. §-ának (3) és (5) bekezdése."
Tulajdonképpen eddig nem is lenne gond, csak ugyanennek a bekezdésnek a c) pontja azt mondja, hogy "Ugyancsak hatályát veszti a szövetkezeti törvény módosításáról szóló 1994. évi XLIV. törvény 10. § (1) bekezdésébõl a szövetkezeti törvény 77. §-ának (3) és (5) bekezdését megállapító szöveg.
Kérdezem: mi szükség van arra, hogy megismételjük még egyszer. Ha egyszer már hatályon kívül helyezte ez a rendelkezés a szövetkezeti törvény 77. §-ának (3) és (5) bekezdését, s utána egyszer még helyezzük hatályon kívül az 1994. évi XLIV. törvénynek azon a szakaszait is, amelyek ezt a rendelkezést megállapítják. Megítélésem szerint teljesen felesleges rendelkezés.
Ugyanez vonatkozik, a 4. § (2) bekezdésnek b) pontjára is, amelyik hatályon kívül helyezné a szövetkezeti törvény XI. fejezetét, annak címét, 112. és 115. §-ait, valamint ezzel egyidejûleg a XII. fejezet számozását XI. fejezetre, a 116. és 118. §-ok számozását pedig 112., 114. §-okra változtatja.
A már elõbb említett 4. § (2) bekezdésének c) pontja megismétli ezt a rendelkezést és azt mondja, hogy "A szövetkezeti törvény módosításáról szóló 1994. évi XLIV. törvény 12. §-a is hatályon kívül kerül ezen módosítás elfogadásával."
Tulajdonképpen ez a 12. § nem más, mint a szövetkezeti törvény XI. fejezetének a teljes szövege.
Tehát, ha a (4) § (2) bekezdésének a), b) és c) pontja helyett csupán egyetlenegy rendelkezés kerül be a törvényjavaslatba, amelyik úgy szól, hogy "E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti a szövetkezeti törvény módosításáról szóló 1994. évi XLIV. törvény 4. §-a, a 10. §-a (1) bekezdésébõl a szövetkezeti törvény 77. §-ának (3) és (5) bekezdését megállapító szöveg, valamint a 12. §", ezzel az egyetlenegy mondattal ugyanazt a célt érjük el, mintha a), b), c) pontokban bizonyos rendelkezéseket kétszer helyezne hatályon kívül a törvény módosítására irányuló javaslat.
Befejezésül azt szeretném kérni, hogy a kormánypárti képviselõk és az elõterjesztõ a módosító és csatlakozó módosító javaslatainkat ne olyan indulattal kezeljék, mint amilyen felszólalás itt - az alaphangot megadva - a mai vitában elhangzott, hanem szíveskedjenek megnézni, milyen cél vezérelte a képviselõt akkor, amikor megfogalmazta az indítványát. És ha a beterjesztett javaslat valóban hibás, akkor szíveskedjenek elismerni azt, hogy igen, nem gondoltuk át, nem erre irányult az elõterjesztõ elképzelése, amikor megfogalmazta a normaszöveget, és ha a képviselõnek ennél jobb, használhatóbb, korrektebb javaslata van, akkor - ha kicsit szorongva is -, mondják ki az elõterjesztõ részérõl azt, hogy igen, támogatjuk, mert ez alkalmas arra, hogy a módosítás következtében jobb, érthetõbb és kezelhetõbb törvényjavaslat kerüljön elfogadásra. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)