GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): Köszönöm, elnök asszony. A részletes vitában a T/149. számú törvényjavaslat 3. § (1) bekezdéséhez nyújtottam be módosító indítványt, melynek lényege az volt, hogy maradjon a '92. évi I. törvény, tehát a hatályos szövetkezeti törvény rendelkezése. Hisz' a mostani, említett törvénymódosítás 3. § (1) bekezdése annyit változtat a hatályos törvényen, hogy az elõkészítõ közgyûlésen a szövetkezet tagjai - és itt kimarad a kívülálló üzletrész- tulajdonos, tehát csak a szövetkezet tagjai nyilatkoznak a szétválási szándékukról, ezt követõen a szövetkezet tagjai és a kívülálló üzletrész- tulajdonosok nyilatkoznak arról, hogy ki melyik szövetkezet tagja, kívülálló üzletrész-tulajdonosa kíván lenni. Mikor föltettem Kecskés államtitkár- helyettes úrnak a bizottsági ülésen a kérdést: hogy hogy képzelik el, eddig tanácskozási joggal részt vehettek a kívülálló üzletrész-tulajdonosok a szétválást elõkészítõ közgyûlésen, most hogyan oldják meg technikailag ezt a dolgot - nem kaptam rá megfelelõ választ. Úgyhogy nagyon örülnék, ha az elõterjesztõ miniszter úr ezt elmondaná. Mert Faragó képviselõtársunk a vehemens hozzászólásában már kritizálta, hogy tehettünk ilyen bokszmeccseket - merthogy én az általános vitában meneteket említettem.
Valóban, a jelenleg hatályos törvény szerint két menetben történt eddig a szövetkezetek szétválása. Ha kizárjuk a tanácskozási jogból a kívülálló üzletrész-tulajdonosokat, magából abból a lehetõségbõl zárjuk ki õket, hogy felszólaljanak. Õk nincsenek munkajogi függõség alatt, mint az egyszerû szövetkezeti tagok. Valóban, ahol nagyon rosszul mûködtetik a szövetkezetet, akkor általában a szövetkezetekben nincs olyan bátor ember, aki fel mer szólalni. Ha a kívülálló üzletrész-tulajdonosok közül szólalt fel eddig valaki - volt erre már példa - a szétválást elõkészítõ közgyûlésen, az maga nem szavazhatott ugyan, de tanácskozási jogánál fogva tudott jó példát mutatni, megoldási javaslatot mondani, amit vagy elfogadott a szövetkezeti tagság, vagy nem fogadott el a szövetkezeti tagság.
Tehát mi indokolta - a törvénymódosítás logikáját nem értem, ezért kérdezem a tisztelt elõterjesztõ miniszter urat -, hogy most még ebbõl a tanácskozási jogból is ki kell rekeszteni a kívülálló üzletrész-tulajdonosokat? Erre kérném válaszát, ha képviselõ kérdezhet az elõterjesztõ minisztertõl. Nem tudom, van- e lehetõség erre a Házszabály szerint. Köszönöm szépen.