Filló Pál Tartalom Elõzõ Következõ

FILLÓ PÁL (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Igen tisztelt Képviselõtársaim! Rendhagyó dolog és nagyon örülök annak, hogy az elmúlt évek gyakorlatával szakítottunk, hiszen az elmúlt esztendõk során a foglalkoztatási törvényt - ahogy azt miniszter asszony is az expozéjában említette - vagy a költségvetési törvény részeként, vagy pedig általában olyan idõben tárgyaltuk, amikor errõl a közvélemény nem szerezhetett tudomást, valamikor az éjszakai órákban.

Elõre szeretném bocsátani, miniszter asszony is megemlítette, hogy ez a módosító csomag, ez a kis apró módosítás nem pótolja majd a foglalkoztatási törvény átfogó megalkotását, kijavítását, amelyre valószínûleg a jövõ esztendõ elsõ félévében sor is kerülhet.

Ugyanakkor a szocialista frakció nevében nagyon indokoltnak és sürgõsnek tartjuk ezeket a módosításokat átvezetni, ezeket elfogadni, hiszen az elmúlt esztendõk során alapvetõen megváltozott a munkaerõpiaci helyzet. Képviselõtársaimnak és azt hiszem, a közvéleménynek sem mondok túl sok újat azzal, amikor megemlítem, hogy az elmúlt évek során egyre több munkanélküli került ki az ellátási rendszerbõl, gyakorlatilag az önkormányzatok által segélyezettek körébe került. És nagyon sok munkanélküli tartósan munkanélkülivé vált, aminek hatásait szeretném néhány szóval elemezni. Mert úgy gondolom, nagyon komoly társadalompolitikai hatása is van annak, ha egy ember hosszú idõn keresztül elszakad a munka világától, gyakorlatilag kialakulhat benne egy olyan pszichés lelki állapot, amelynek feloldása érdekében mindent meg kell tennünk, pontosan azért, hogy ezekkel az emberekkel megpróbáljuk elhitetni azt, hogy továbbra is fontos számukra, hogy a társadalom hasznos tagjaivá váljanak.

(10.40)

A törvénymódosítás tulajdonképpen két alapvetõ területtel foglalkozik. Az egyik - ahogy miniszter asszony is említette - az Érdekegyeztetõ Tanácsban történõ megállapodást hozza be a parlament elé, a másik része viszont olyan gondokat és problémákat igyekszik megoldani, amelyek az elmúlt évek gyakorlatában kialakultak, és amelyeket az ezzel foglalkozó emberek és a munkanélküliek is naponta tapasztalhattak a saját bõrükön.

Tisztelt Ház! Mi úgy gondoljuk, hogy a jogi szabályozást is hozzá kell igazítani az élethez, a megváltozott helyzethez, és ezzel együtt mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a tartósan munkanélküliek is esélyt kaphassanak a munkavégzésre, még akkor is, hogyha erre esetleg csak átmeneti, rövid idõre nyílik lehetõségük.

A törvénytervezet egyértelmûbbé teszi a közhasznú munkavégzés szabályait. A jövõben az elõzõ havi állományi létszámba nem kell beszámítani azokat a munkavállalókat, akiknek a foglalkoztatásáért a munkaadó támogatásban részesül. A foglalkoztatási törvény jelenleg hatályos szövege úgy rendelkezik, hogy a munkanélkülivé válást megelõzõen négy éven belül legalább egy év munkaviszonnyal kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki munkanélküli ellátásban részesülhessen. Ebbe a négy esztendõbe bizonyos idõtartamokat eddig sem kellett beszámítani, ilyenek voltak a gyermekgondozási szabadság vagy a sorkatonai szolgálat. Jó néhány gond és probléma viszont hiányzott ebbõl a felsorolásból, ezeket most javasoljuk beemelni a törvény szövegébe: ilyen például a közeli hozzátartozó ápolása, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának ideje, illetve a családi ház építése céljából kapott fizetés nélküli szabadság. Ezeket most javasoljuk beemelni a törvénybe, bõvítve ezzel a kedvezményezettek körét.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat megoldást javasol arra az anomáliára is, amely a jelenleg hatályos törvényben megfogalmazásra került, és ami - ha röviden össze kívánnám foglalni - azt jelentette, hogy azon munkanélküliek, akiket valamifajta továbbképzésre javasoltak a munkaügyi központok - függetlenül attól, hogy azt térítésmentesen vagy esetleg térítéskötelesen tették -, amennyiben a munkanélküli ezt a továbbképzési lehetõséget visszautasította, akkor megszüntették a járadék folyósítását. Ez meglehetõsen igazságtalan volt. Most azt javasoljuk, hogy valóban szüntessék meg, de csak abban az esetben, amennyiben térítésmentes továbbképzésben javasolja továbbképezni a munkanélkülit a Munkaügyi Központ.

Tisztelt Ház! A munkanélküli a munkaügyi központok által felajánlott munkahelyen keresõ tevékenységet folytathat, és az új javaslat szerint megbízási jogviszony keretében az ellátása mellett szerezhetõ jövedelem mértékét a kötelezõ legkisebb munkabér 50 százalékában maximálná. A szigorítás okát alapvetõen arra tudom visszavezetni, hogy ösztönözni kívánjuk a munkanélkülieket, érdekeltté kívánjuk tenni õket a tekintetben, hogy minél elõbb tartósan elhelyezkedjenek.

Talán a legfontosabb módosítás és a legfontosabb pozitívum ebben a módosító csomagban a munkanélküli ellátás szüneteltetésének lehetõsége. Ez egy nagyon élõ probléma, képviselõtársaim is és a munkanélküliek is sûrûn találkozhattak azzal a gonddal, hogy amikor egy-egy munkanélküli számára mód nyílt arra, hogy idõszakosan - mondjuk idénymunkák kapcsán - el tudjon helyezkedni, akkor ennek komoly következményei voltak, hiszen megszûnt a munkanélküli ellátása, gyakorlatilag sokkal rosszabb helyzetbe került utána a munkanélküli, így nem volt érdekeltté téve abban, hogy akár egy, két vagy három hónap erejéig el tudjon vagy megpróbáljon elhelyezkedni. Azt is tudjuk, hogy a feketemunka- végzés egyik melegágya is volt ez a törvényi szabályozás, amit most szeretnénk feloldani, és azt javasoljuk, hogy 90 nap, vagyis 3 hónap idõtartamra, amennyiben a munkanélküli bejelenti, vállalhasson idénymunkát, és ez idõ alatt a munkanélküli ellátását szüneteltethessük, tehát gyakorlatilag amennyiben utána visszakerül munkanélkülinek, továbbra is megkapja a munkanélküli ellátását.

Tisztelt Képviselõtársaim! Végezetül szeretnék néhány szót szólni az Érdekegyeztetõ Tanácsban történt megállapodásról. Úgy gondolom, hogy ez a megállapodás is az egyik példája annak, hogy ezekben az alapvetõ kérdésekben nem lehet nélkülözni a folyamatos érdekegyeztetést, a folyamatos tárgyalást a szociális partnerekkel. Nagyon örülünk annak, hogy megegyezés született a tekintetben, hogy a munkaadói járulék mértékét az eddigi 5 százalékról 4,2 százalékra tudjuk csökkenteni. Ugyanakkor a szociális partnerek megegyeztek a kormányzattal abban, hogy az állami kötelezettségvállalás mértékét is módosítsuk a törvényben.

Tisztelt Képviselõtársaim! Úgy, ahogy miniszter asszony is megfogalmazta az expozéjában, tisztelettel kérem képviselõtársaimat, hogy vitassuk meg ezt a rövid törvénymódosító javaslatot, és minél elõbb fogadjuk el annak érdekében, hogy a jövõ esztendõben a munkanélküli ellátásban felmerülõ jó néhány akut problémára megoldást tudjunk találni, és a jövõ esztendõben a járulékfizetés csökkentése is életbe léphessen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage