DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az 1994. évi pótköltségvetés, a tavalyi zárszámadás és a '95. évi költségvetés tárgyalásakor már több oldalról is kritikus elemzés alá vettük a gazdaság mai helyzetét. Vázoltam mindazokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a jövõ évi gazdaságpolitikai program megvalósításához.
A költségvetés, gazdálkodás területén a sokat emlegetett államháztartási reform egyik feladata az államháztartás mûködésének újraszabályozása, a tervezés, a beszámolás, valamint a közpénzek kezelési és elköltési rendszerének szigorúbb, ellenõrzöttebb kialakítása, forráskímélõ finanszírozás bevezetése. Ennek keretében jövõ évtõl megkezdõdik a jövedelemcentralizációt gyakran fokozó, sokszor párhuzamos finanszírozáshoz vezetõ és néha pazarló állami pénzalapok struktúrájának átalakítása is. Elsõ lépésként az agrárgazdaság több alapja a Mezõgazdasági Alapba, a vállalkozási célokat finanszírozó befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési alapok pedig a Gazdaságfejlesztési Alapba integrálódnak.
(11.50)
Más alapoknál kisebb korrekciókra, kiegészítésekre teszünk javaslatot. Ezekkel a módosításokkal jobban megvalósulhat a rendelkezésre álló pénzeszközök és az ágazati célok összhangja, a források koncentrálása révén pedig hatékonyabbá, egységesebbé válhat a támogatási rendszer.
Konkrétan az egyes pénzalapokról. A Központi Környezetvédelmi Alap feladatainak és forrásainak nagyarányú bõvülése indokolja az alap kezelésének egységesítését és a társadalmi, kormányzati környezetvédelmi prioritásokat jobban szolgáló felhasználási rend kialakítását. A környezetvédelmi termékdíj üzemanyag-literenként összesen 40 filléres felemelése bõvíti az alap forrásait. A nemzetközi szerzõdésekben, adományozási szerzõdésekben foglalt források bevonására irányuló módosítás pedig az eddig több helyen lévõ rendelkezéseket egységes jogszabályi keretbe foglalja össze. A módosítás a támogatás egyik formájaként bevezeti a hitelgaranciát, általánossá teszi a pályázati úton adható támogatást, továbbá lehetõvé válik a környezeti kárelhárítás és a közcélú környezetvédelmi feladatok támogatása a bevételekbõl.
A törvény korábbi szövege nyereségérdekelt tevékenységhez kötötte a vissza nem térítendõ támogatás nyújtását. Ennek a gyakorlatban történõ alkalmazása nehézségeket okozott. Ezért a javaslat a vissza nem térítendõ támogatást szervezeti formához kapcsolja a jövõben. Ugyanakkor nem zárja ki más gazdálkodó szervezetek vissza nem térítendõ támogatásban való részesítését sem, abban az esetben, ha a támogatási cél nemzetközi szerzõdés megvalósítását segíti elõ vagy az egész országra kiterjedõ ágazati program megvalósításához járul hozzá.
A Területfejlesztési Alap módosítását részben az eddigi mûködés tapasztalatai, részben pedig a kormányzati munkamegosztás változásai, valamint a területpolitika elõkészítés alatt álló koncepcionális és intézményes változásai indokolják. A módosítások nyomán egyértelmûen rögzítésre kerül az alappal rendelkezõ miniszter, illetve a kezelést végzõ minisztérium felelõssége. Az alapok közötti munkamegosztás racionalizálása, az átfedések kiküszöbölése indokolja, hogy a kedvezõtlen termõhelyi adottságú földhasználók jövedelempótló támogatása, továbbá a védett mezõgazdasági területeken a természeti értékek megõrzését elõsegítõ támogatások az alapból kikerüljenek. Az elõbbit az új összevont Mezõgazdasági Alap, utóbbit a Központi Környezetvédelmi Alap finanszírozza a jövõben. A módosítás megteremti a lehetõséget a Területfejlesztési Alap decentralizált mûködtetésére, a módosított önkormányzati törvény és a késõbb elfogadásra kerülõ területfejlesztési törvény alapján létrejövõ megyei területfejlesztési tanácsoknak az alap támogatási rendszerében való közremûködését.
A Mezõgazdasági Alapra vonatkozó eredeti kormányjavaslat tételesen meghatározza az alap bevételi forrásait. Ezek két részbõl tevõdnek össze, a korábban elkülönült állami pénzalapok '94. évi összevont záróállományából, valamint a javaslatban felsorolt egyéb bevételekbõl. A javaslat általános jelleggel határozza meg az alapból nyújtható támogatások formáit. Az egyes célok megvalósításához kapcsolódó konkrét támogatási formákról, valamint a támogatás alapjául szolgáló jogcímekrõl, a támogatás mértékérõl, az igénybevétel eljárási rendjérõl, valamint az egyéb feltételekrõl a miniszter jogszabályban fog rendelkezni.
A decentralizált Agrárpénzügyi Alapok a következõ fõbb célkitûzések támogatását szolgálják. A biológiai alapok megõrzését és fejlesztését, valamint az ezekhez kapcsolódó minõsítési rendszerek korszerûsítését; az állattenyésztés genetikai hátterének fejlesztését; a termõföld mennyiségi és minõségi védelmét; a kedvezõtlen termõhelyi adottságú termõföldek hasznosítását; az élelmiszergazdaság beruházásait; az erdõk felújítását, nevelését, mennyiségi és minõségi védelmét; a vad- és halgazdálkodási tevékenység fejlesztését; szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételét s végül a nem biztosítható természeti károk gazdasági hatásának mérséklését.
Tisztelt Ház! A kormány eredeti javaslatához képest - az Érdekegyeztetõ Tanácsban kötött megállapodás értelmében - kötelezettséget vállalt arra, hogy jövõre csak az Országos Erdészeti, valamint a Mezõgazdasági Fejlesztési Alap összevonását kezdeményezi, vagyis azokat, amelyek állami támogatásban is részesülnek. A kötelezettségvállalás kiterjed arra is, hogy a többi elkülönített agráralap mûködését jövõ év végéig felülvizsgáljuk és javaslatot teszünk azok átalakítására.
Tisztelt Országgyûlés! A kormány javasolja a Gazdaságfejlesztési Alap létrehozását, a Kereskedelemfejlesztési és a Befektetésösztönzési Alap egyidejû megszüntetése mellett. A javaslat által, amely tartalmilag a jogelõd alapok összevonását jelenti, lehetõvé válik a feladatok, a rendelkezésre álló pénzeszközök és az ágazati szakmai célok összehangolása, valamint a források koncentrálása és integrált kezelése révén egységes támogatási rendszer, hatékonyabb, átláthatóbb mûködési, döntési mechanizmus kialakítása. Az összetett célrendszerbõl adódik, hogy az alapból támogatás igényelhetõ a befektetésösztönzéstõl - például infrastruktúrafejlesztés - a szerkezetátalakításon keresztül egészen a termékek piaci elhelyezéséig. Ilyen például az exportösztönzés vagy a minõségbiztosítás. A támogatás a konkrét tervek megvalósulásának különbözõ, egymást követõ fázisaiban igényelhetõ.
Az alap szabályozása lehetõséget biztosít az ipari és kereskedelmi miniszternek az egyes felhasználási célok közötti, a gazdaságpolitikai prioritásoknak megfelelõ forrás-átcsoportosításra s a kormány döntése alapján a Központi Mûszaki Fejlesztési Alap részére történõ pénzeszközátadásra is.
A Vízügyi Alap módosításának lényege a felhasználás belsõ arányainak megváltoztatása. Ezzel lehetõvé válik, hogy a Vízügyi Alap forrásaiból a jelenlegi 20 százalékkal szemben 24 százalék legyen állami feladatokra fordítható. Így pótolni lehet a korábbi években két lépcsõben csökkentett, összesen 900 millió forint összegû költségvetési támogatást. A javaslat nem módosítja a céltámogatási rendszer keretében törvény szerint felhasználható támogatás mértékét.
Az útalap-konstrukció mûködõképességének megõrzése szükségessé teszi, hogy az Útalapról szóló törvény módosítására idõrõl idõre sor kerüljön. Az Útalapból finanszírozott feladatok jelentõségénél fogva szükségszerû, hogy mûködése világos, ellenõrizhetõ és hatékony legyen. E követelményeknek az alap csak akkor felelhet meg, ha mûködésének feltételrendszerét folyamatosan hozzáigazítjuk a változó igényekhez.
A jövõre javasolt fontosabb módosítások ezen a területen a következõk. Az üzemanyagok fogyasztói árába beépített útalap-hozzájárulás valorizálása, ezzel az alap saját bevételeinek biztosítása. Az útalap-hozzájárulás teljesítésével kapcsolatos visszaélési lehetõségek szûkítése. Az útalap-hozzájárulás befizetési és visszatérítési eljárási rendjének egyszerûsítése. S végül az Útalapból hitelnyújtás lehetõségének megteremtése.
Az Útalapról szóló hatályos törvény kimondja, hogy a kormány az Útalap bevételeinek és kiadásainak tervezett összegét a költségvetési törvénnyel összefüggésben, azzal egyidejûleg köteles évente jóváhagyásra az Országgyûlés elé terjeszteni. Az üzemanyagok fogyasztói árába beépülõ útalap-hozzájárulás javasolt 3 forint 50 fillér/literes, illetve a propán-bután gáz esetében 4 forint 50 fillér/kilogrammos növelése jövõre fedezetet biztosít az átlagos termelõi árindex növekedésébõl származó többletköltségek finanszírozására, egyben az Útalap forrásai reálértékének megõrzésére.
A befizetési gyakorlat változtatása, illetve a benzin, a gázolaj, a könnyûfûtõ- és ipari tüzelõolaj 15 Celsius fokhoz tartozó térfogatát alapul vevõ elõírása megteremti az összhangot a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló hatályos törvénnyel is. Az útalap-befizetések biztonságának javítása céljából a törvényjavaslat elõírja, hogy a termelõ vagy a termeltetõ abban az esetben is köteles az útalap-hozzájárulást megfizetni, ha az üzemanyagot nem külsõ vállalkozó részére, hanem saját üzlethálózatán keresztül kívánja értékesíteni. A befizetési kötelezettség ez utóbbi esetben a kiskereskedelmi hálózatba történõ kiszállítás idõpontjában keletkezik.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény elõírásaival való összhang megteremtése érdekében és a törvényben elõírt bruttó elszámolás elvének biztosítása céljából szükséges, hogy az Útalap bevételei és kiadásai között címzetten is megjelenjen a közútkezelõ szervek által kifizetett és visszaigényelt általános forgalmi adó összege.
(12.00)
Az Útalap bevételeinek beszedésével és ellenõrzésével, valamint az útalap- hozzájárulás visszatérítésével és annak ellenõrzésével kapcsolatos költségeket az Útalap megtéríti, így tehát az útalap-konstrukció mûködtetése a központi költségvetést sem közvetlenül, sem közvetve nem terheli.
A módosítás további eleme, hogy a visszatérítésre jogosult vállalkozó végelszámolásának és kapcsolódó bevallásának benyújtási határideje - a társaságiadó-alanyiságtól függetlenül - egységesen a követõ év május 31-ére változik.
A hitelnyújtás lehetõségének megteremtése a koncesszió keretében megvalósuló közúthálózati, elsõsorban autópálya-fejlesztések elõmozdítása érdekében szükséges. A módosítás révén válik lehetõvé a tiszta, átlátható, mindkét fél - a koncessziót bérlõ és az állam - számára egyaránt elõnyös finanszírozási konstrukció kialakítása.
Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat, hogy az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítésérõl szóló törvény elfogadásához járuljon hozzá. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)