KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Asszony! Tudom, hogy a Ház, de talán olykor a tévénézõk is azzal gyanúsítják az azonnali kérdések órájában kérdést feltevõ képviselõt, hogy összebeszélt a tárca képviselõjével. (Zaj a jobb oldalon. - Dr. Torgyán József: Így van!) Talán a mostani kis zavarom bizonyítja, hogy ez az összebeszélés nem, vagy legalábbis nem jellemzõen történik meg, tudniillik azt kell mondjam, hogy a kérdésére nem tudok kielégítõ választ adni.
Egyetértek önnel abban, hogy a fiatalok munkavállalási esélyeit, versenyképességét meghatározza az a tény, hogy milyen az iskolarendszer, milyen az iskolarendszer szerkezete, milyen az oktatás minõsége, milyen szakmára képez a szakoktatási intézményrendszer és rendelkeznek-e az elsõ állást keresõ fiatalok piacképes szaktudással. Ugyanakkor nem hiszem, hogy korrekt lenne, ha én a piacképes szaktudásért folytatott tárcaküzdelmet vagy ennek a küzdelemnek a csekély eredményeit egy másik tárca munkájának a hiányosságaként próbálnám meg feltüntetni. Meggyõzõdésem, hogy a piacképes szaktudással való felvértezéshez egy új minõségû közoktatás kell, amely az alapozó képzésben a fiataloknak szélesebb körû általános ismeretet nyújt és erre kell ráépíteni a korszerû szaktudást. Ennek a korszerû szaktudásnak a biztosítása azonban a munkaügyi tárca feladata.
Vannak minták, példák a jövõbõl: ilyen a világbanki program, ilyen a PHARE- program és van olyan konstrukció, amely modulrendszerû, konvertálható, a korszerû szakképzés szerkezetét rajzolja fel. Ugyanakkor meggyõzõdésem, hogy a végrehajtás egy ilyen hihetetlenül nagy rendszerben, mint a szakképzés, nem hónapok, hanem évek kérdése. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)