KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! A kormányprogram valóban célul tûzte, hogy igazodva a hazai és a nemzetközi gazdasági környezet változásaihoz, létrehozza a politikai és a gazdaságdiplomáciai tevékenység integrált külképviseleti rendszerét. E cél elérését nem csupán az egységes irányítás nyilvánvaló elõnyei indokolják, de a költségvetési hiány csökkentésének szükségessége, az így elérhetõ megtakarítás is.
A szükséges lépések elhatározásánál és megtételénél természetesen figyelembe kell venni a külpolitikai prioritásokat, az egyes térségekhez, országcsoportokhoz és országokhoz fûzõdõ rövid és hosszabb távú érdekeinket, külpolitikai és külgazdasági érdekeinket, ezek kölcsönhatását. Különösen tekintettel kell lenni az export növeléséhez fûzõdõ érdekeinkre, valamint arra, hogy a gazdasági kamarák felkészüléséig a gazdasági életben, és így a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban is megjelent több mint 100 ezer új szereplõ számára a nélkülözhetetlen segítséget a kereskedelmi képviseletek tudják megadni. Az elõrehaladás ezért fokozott körültekintést igényel, s így üteme az elképzeltnél kétségkívül lassúbb.
A Külügyminisztérium és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a közelmúltban állapodott meg a külképviseletek gazdaságdiplomáciai tevékenységérõl, az ezzel összefüggõ szervezeti kérdésekrõl. E megállapodás szerint a kereskedelmi képviseletek a jövõben a nagykövetség gazdasági és kereskedelmi osztályát alkotják. A nagykövetség vezetõje a fogadó országgal fennálló kapcsolatrendszer egészének figyelembevételével gyakorolja a politikai irányítást a kereskedelmi képviselet felett. Az államközi szintû gazdasági diplomáciai munka a nagykövetségek feladata.
Ami a gazdasági és kereskedelmi osztályok elhelyezését illeti, a megállapodás kimondja, hogy azokat lehetõleg a nagykövetségeken, vagy az azokhoz kapcsolódó épületben kell elhelyezni, figyelembe véve természetesen az adott ország sajátosságait, az ésszerûség szempontjait.
A megállapodás szellemében a két tárca közötti egyeztetés alapján született javaslat, illetve döntés egyes nagykövetségek, illetve kereskedelmi képviseletek bezárásáról, a lehetõség szerinti együttes elhelyezésrõl, a költségek megosztásáról, illetve a létszámcsökkentésrõl. Gondosan mérlegeltük, hogy az adott országban a politikai vagy a gazdasági, kereskedelmi jelenléthez fûzõdik-e inkább érdekünk. Arról is megállapodtunk, hogy a fennmaradó képviselet a másik funkciót is el fogja látni.
Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ennek megfelelõen egy kereskedelmi képviseletet megszüntetett, egynek a mûködését felfüggesztette, 1995-ben pedig további hét kereskedelmi képviselet bezárását tervezi. A Külügyminisztérium szintén elkészítette javaslatát a kormány számára. Eszerint kilenc nagykövetség kerülne bezárásra 1995-ben. Ezek kiválasztásánál nem csupán az egyes relációk jelenlegi fontosságát mérlegeltük gondosan, de azok várható változásait is.
A várható megtakarítás 1995-ben 125 millió forint, az ingatlanértékesítésbõl további 400 millió forint bevétellel számolunk.
Figyelembe vettük azt is, hogy a nemzetközi élet változásai esetenként új nagykövetségek megnyitását teszik szükségessé. Jövõre három helyen látjuk szükségesnek új nagykövetség létesítését. Ennek költségeit azonban csak a bezárásokkal felszabaduló összegbõl lehet fedezni.
Mivel a kormány még nem döntött a Külügyminisztérium javaslatáról, kérem a tisztelt Házat és Kelemen András képviselõ urat, tekintsen el attól, hogy a bezárni, illetve megnyitni javasolt nagykövetségeket itt megnevezzem. A kormányprogramból idézettekhez, miszerint a kormány a hatékony külpolitikai tevékenységhez elengedhetetlennek tekinti a különbözõ szinteken kialakított nemzetközi kapcsolatok gondos összehangolását, ami a Külügyminisztérium feladata, még egy dologra szeretnék utalni.
(16.00)
A kormány tárcaközi bizottságot hozott létre az Európai Unióhoz történõ csatlakozással összefüggõ feladatok, a felkészülés összehangolására; a tárcaközi bizottság elnöke a külügyminiszter. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a bal oldalon.)