KOMÁROMI ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kicsit kellemetlenül érzem magam, mert ötödiknek kellett volna szóljak, de a kollégák nincsenek itt. Elhangzott itt már a Házban, hogy egy kicsit furcsa érzés van az emberben, amikor elõször szót kap. Ugyanezt tudom én is elmondani, nem akarom ismételni. Nehéz is egyelõre, de remélem, majd feloldódom.
Az '93. évi II. törvényrõl, a földrendezõ és földkiadó bizottságokról alkotott törvényrõl szeretnék egypár gondolatot szólni a tisztelt Háznak. Majdnem két éve mûködnek a földkiadó és földrendezõ bizottságok. Én úgy ítélem meg, hogy ezek a bizottságok nem töltötték be a feladatukat. Jelen pillanatban 29 bizottság tudta befejezni az országban mûködését, a többiek vagy megszûntek, vagy nem tudnak rendesen dolgozni. Ennek több oka van. Különösebben nem akarok ezzel foglalkozni, hanem a T/187. szám alatt benyújtott törvényjavaslatról, ami módosítaná az 1993. évi II. törvényt.
A benyújtott javaslat gondolatmenetét a következõkben szeretném összefoglalni.
(10.00)
A javaslat legfõbb hibája az, hogy a korábbi, különbözõ jogszabályok alapján létrehozott bizottságokat fenntartja. Álláspontom szerint ugyanis a földrendezõ bizottságok szerepe a kárpótlási földalapok kijelölésével tulajdonképpen megszûnt, így a további fenntartásuk jogilag értelmezhetetlen. A még elvétve elõforduló kárpótlási árverések lefolytatása és az azt követõ jogviták intézése közigazgatási feladat, így a földrendezõ bizottságoknak érdemleges feladata nem marad.
Ezért javaslom, hogy a földrendezõ és földkiadó bizottságok '95. március 31. napjával szûnjenek meg, és feladatukat a két bizottságból létrehozott helyi földügyi hivatal vegye át.
A módosító javaslat másik hiányossága, hogy nem szünteti meg a földkiadó bizottság államigazgatási szerv szerepét. Az általános indoklás (3) bekezdése ezt a körülményt reálisan érzékeli, hogy a szövetkezetenként megválasztott társadalmi bizottság, amelyben az adott szövetkezet földjeinek tag és nem tag tulajdonosai képviseltetik magukat, nem minõsül államigazgatási szervnek, jóllehet a földkiadási ügyben hozott határozataik államigazgatási határozatok.
Az elmúlt rendszerben mûködõ társadalmi bíróságok, munkaügyi döntõbizottságok, lakóbizottságok államigazgatási jogosítványainak hatástalansága egyértelmûen bizonyította, hogy a közigazgatási és a személyegyesülésen alapuló funkciók nem keverhetõk össze; végül is az elmúlt évben elfogadott törvénykorrekciót nem tartalmazza a törvényjavaslat. Álláspontom szerint - bár a földrendezõ és földkiadó bizottságokban dolgozók többsége igen komoly és felelõsségteljes munkát végzett - a szervezetek nem voltak képesek betölteni a törvényben meghatározott feladatokat, ugyanis a mûködésben megkívánt konszenzus elve a legtöbb esetben mûködött, de az érdekek összeütközése esetén a bizottságok eszköz nélkül maradtak.
A földkiadó bizottságok mûködését ezen kívül megnehezítette az is, hogy igen magas létszámmal jöttek létre, és az oda delegált tagokat elsõsorban saját egyéni érdekük motiválta, akik ezen megoldás után igen nagy passzivitást nyilvánítottak a közösség problémái iránt. Ennek következtében teljesen elfogadható az a megállapítás, mely szerint a földkiadás folyamatának legfõbb akadálya a bizottságok szakmai ismeretének hiánya, a végrehajtás szakmai támogatásának megoldhatatlansága volt. A javaslat ugyan nem szól errõl, de ténykérdés, hogy a földkiadó bizottságok mûködésének anyagi feltételei teljes mértékben hiányoztak az elmúlt év folyamán. Az önkormányzatok támogatását szabályozó kormányrendelet a tényleges költségek negyedét sem fedezte, így ezzel akarva-akaratlanul azokat a mezõgazdasági szövetkezeteket sújtották - vagy a terheket azok viselték -, amelyekkel szemben a földkiadó bizottság - mondjuk ki õszintén - ellenérdeket képviselt, hiszen a földkiadó bizottságok mûködésének eredményeképpen létrejövõ törpebirtok voltaképpen a mezõgazdasági nagyüzem mûködését teszi lehetetlenné.
Álláspontom szerint a földrendezõ és földkiadó bizottságok mûködését a legrövidebb idõn belül szüntessük meg. Így a 8. §-ban meghatározott kiegészítéseket oly módon javaslom elfogadni, hogy a földrendezõ bizottság a kárpótlási törvény végrehajtásával, míg a földkiadó bizottság a részarány- földtulajdon kiadásával kapcsolatos feladatokat '95. március 31-ig lássa el, ezt követõen a megyei földmérési hivatalok helyi földügyi hivatalként mûködjenek tovább. A helyi hivatalba a kárpótlásra még jogosultaknak, a részarány-tulajdonosoknak és a helyi szövetkezetek képviselõinek kell jelölteket delegálni. Közülük az önkormányzat képviselõ-testülete választaná meg a hivatal vezetõjét és alkalmazottait, ezen államigazgatási szerv költségvetési pénzbõl mûködne.
Bár a törvényjavaslat nem tartalmazza, szükségesnek tartanám a '93. évi, a földrendezõ és földkiadó bizottságokról szóló II. törvény 7. § (4) bekezdésében foglaltak módosítását. A jelenleg hatályos törvény rendelkezése a következõ:
"Ha az (1), (2) bekezdések szerint a földrészletekbõl a részarány- földtulajdonosok nem kérik az önálló ingatlan elõzõ bekezdés szerinti kialakítását, a földrészlet a teljesíthetõ földkiadási kérelmet benyújtó részarány-földtulajdonosok, illetve egyezséggel vagy sorsolással megállapított tulajdonosok közös tulajdonába kerül. Az azonos földrészlethez tartozó tulajdonosok száma legfeljebb húsz lehet. A földrészlet közös tulajdonba és birtokba adásáról a földkiadó bizottság ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozatot hoz. Ezt a rendelkezést értelemszerûen kell alkalmazni akkor is, ha a részarány-földtulajdonosok a földrészletnek csak egy részén kérték az önálló ingatlan kialakítását."
Az idézett törvényi szabályozás örök idõkre folytonossá teszi a birtokvitákat, hiszen a közös tulajdon megszüntetését a Ptk. szabályai szerint a felek bármelyike kérheti. Így a kijelölt földterület csak önálló helyrajzi számmal rendelkezõ ingatlan kialakításával lehetséges. Ennek megfelelõen az idézett törvény módosítását a következõk szerint javasolom:
Ha az (1), (2) bekezdések szerint a földrészletbõl a részarány-tulajdonosok nem kérik az önálló ingatlanok, az elõzõ bekezdés szerinti ingatlanok kialakítását, a földrészleten belül a földtulajdon helyét sorsolással a földügyi hivatal állapítja meg. A földrészlet tulajdonba és birtokba adásáról a földügyi hivatal az ingatlannyilvántartásra alkalmas határozat meghozatalával köteles gondoskodni. Az önálló ingatlan kialakításának költségei a tulajdonost az általános szabályok szerint terhelik. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)