DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! A költségvetési törvényjavaslatról folytatott vita keretében eddig már két alkalommal nyílott lehetõségem arra, hogy kifejtsem a kormány álláspontját és válaszoljak a benyújtott módosító indítványokra. Ezért most kizárólag azokra a módosító indítványokra szeretnék röviden reagálni, amelyeket a részletes vita második szakaszában nyújtottak be képviselõtársaim, és amelyek pontosító jellegûek, illetve a már jóváhagyott fejezeti fõösszegeken belül javasolnak átcsoportosításokat végrehajtani.
Összesen a vitának ebben a szakaszában 70 módosító indítványt nyújtottak be képviselõtársaim, amelyek 211 ponton érintik a konkrét törvényjavaslatot. A 70 módosító indítványból a kormány 59-et elfogadásra ajánl. Ez összesen 104 ponton módosítja a benyújtott törvényjavaslat egyes szabályait, illetve elõirányzatait. Megkísérelem öt csoportba összefoglalni azokat a módosító indítványokat, amelyeket a kormány a parlament számára elfogadásra ajánl.
Az elsõ csoportba azok a módosító indítványok tartoznak, amelyek a törvény normaszövegét, illetve a kapcsolódó törvényeket érintik. Közülük néhányat, amelyek tipikusak, szeretnék kiemelni.
Az elsõ ilyen: a közvélemény is, a gazdaság szereplõi is, a lakosság is, az érdekegyeztetõ partnerek is egyaránt megfogalmazzák azt a jogos igényt, hogy a kormány tegyen hatékony intézkedéseket a korrupció, az eltitkolt jövedelmek, a feketegazdaság visszaszorítása érdekében. Ezt a célt szolgálja a feladatteljesítés feltételeinek jobb megteremtését alátámasztó indítvány, amely az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal, valamint a Vám- és Pénzügyõrség személyi juttatásainak elõirányzatait 10, illetve 15 százalékkal teszi meghaladhatóvá bizonyos feltételek teljesítése esetén. Ezeket a teljesítményhez igazodó feltételeket a közeljövõben ki kell dolgozni.
A javaslat tehát lényegében lehetõséget ad arra, hogy érdekeltté tegyük ezeknek a szervezeteknek a dolgozóit a még eredményesebb munkában, a feketegazdasággal, a korrupcióval, az adócsalással szemben. Ezért támogatjuk a módosító indítványt.
A második ilyen témakör. Több beadvány érkezett a társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolatának rendezését szolgáló eredeti javaslat módosítására. Ezek közül a társadalombiztosítási önkormányzatokkal és az Érdekegyeztetõ Tanáccsal is konzultálva azt támogatjuk, amelyik a forgóalapról való leválasztást a jövõ év közepéig, június végéig halasztja. A másik módosítás lényegében a jelenlegi szabályozást fejleszti tovább. Azt ugyanis, hogy a költségvetési forgóalap igénybevétele esetén a társadalombiztosítási alapok ne fektessenek be, ne vásároljanak értékpapírokat. Ennek az oka nyilvánvaló: miközben a központi költségvetés a forgóalapot csak jelentõs kamatáldozattal tudja pótolni, aközben a tb-alapok az innen igénybe vett pénzt ne fektessék be valamilyen, hasznot hozó vállalkozásba.
A harmadik tétel: tekintve, hogy a központi költségvetésnek a Nemzeti Bankról szóló törvény 82. §-ában meghatározott hitelek érvényes kamatlábát konkretizálnia kell, ezért Gaál Gyula képviselõ úr 283. számon benyújtott indítványát elfogadásra ajánljuk, amely a kamatlábat 8,2 százalékban javasolja meghatározni.
A második nagy csoportot a fejezeten belüli átcsoportosítások jelentik. A módosítások egy kivétellel a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezetét érintik. Közülük jó néhányat ajánl a kormány elfogadásra. Az elsõ ilyen: az egyházak közvetlen támogatására a jövõ évi költségvetés 3,7 milliárd forintot javasol felhasználni. A keretösszeg felhasználásának jogcímeit a költségvetési törvény állapítja meg, az egyes jogcímeken belül az egyházakra történõ felosztásról országgyûlési határozat döntene. Ezt a javaslatot az emberi jogi bizottság készítette el. A javaslatot az egyházi vezetõkkel elõzetesen egyeztették, ezért ezt támogatjuk.
Ugyancsak az egyházak támogatását érinti Csépe Béla képviselõ úr indítványa, amely a 380 millió forint összegû és az elmúlt évekhez viszonyítva 260 millió forint többlettámogatást tartalmazó, egyházi személyek nyugellátásának járulékfedezetét osztja fel az egyházi személyek járulékfedezete és az egyházi nyugdíjalapok fedezete megnevezésû kiemelt elõirányzatokra. Az indítványt támogatjuk.
Jelentõs Pál Béla képviselõ úr indítványa is, amelynek az a lényege, hogy a munkahelyi és területi mûvelõdésügyi intézmények támogatása nem az alapok támogatásán keresztül, hanem a társadalmi szervezetek közé sorolt Szakszervezeti és Munkahelyi Mûvelõdési Intézmények Egyesülete önigazgató szakmai szervezetének mûködési támogatásával jut el a címzett intézményekhez.
Ezenkívül a fejezeten belül további három átcsoportosítást is elfogadásra ajánlunk.
Az egyik alapján nõhet a felsõoktatási sport támogatásának elõirányzata. A másik a HIV nemzetközi ifjúsági tábor finanszírozását a címzett támogatási körbe sorolja. Végül a harmadik indítvány a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium kiadásait érinti. A javaslat ötmillió forinttal emeli a Közlekedési Múzeum intézményi beruházási elõirányzatát.
A harmadik nagy témacsoport az Állami Számvevõszék jelentése alapján elfogadásra ajánlott indítványokat tartalmazza. A számvevõszék jelentése számos javaslatot ajánl, ezekhez a javaslatokhoz képviselõtársaim több esetben csatlakoztak.
Elfogadásra a következõ indítványokat ajánljuk:
Az Állami Vagyonügynökség kiadásai is jelenjenek meg a törvény normaszövegében, ajánlja a számvevõszék. A költségvetési törvényjavaslat kiadásokat és bevételeket tartalmazó melléklete tehát ezzel összhangban legyen. Eszerint az Állami Vagyonügynökség mûködési költségvetési elõirányzata '95-ben 1,5 milliárd forint. Így az állami vagyon felett tulajdonosi jogokat gyakorló szerv által mûködtetett, állami vagyon privatizációjával összefüggõ közvetlen és közvetett kiadások, továbbá a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadások, valamint az ÁVÜ mûködési költségvetésének fedezete együtt fog megjelenni a törvény normaszövegében.
(11.40)
A második tétel: a számvevõszék szükségesnek tartotta a központi költségvetési szervek ingatlan-elidegenítésre és -hasznosításra vonatkozó szabályainak szigorítását. Figyelemmel e terület átalakulására, jövõbeli céljainkkal összhangban egyetértünk a javaslattal, ezért a szabályok szigorítását ajánljuk. A szigorítás lényege: megszûnik az intézményi hatáskörben történõ elidegenítés lehetõsége, lényeges esetekben a pénzügyminiszter hozzájárulása is szükséges lesz az elidegenítéshez vagy a hasznosításhoz.
A harmadik téma: a számvevõszéki vizsgálat jelentése alapján ajánljuk, hogy a költségvetési törvény 7. számú mellékletében az egyes elkülönített Állami Pénzalapok bevételi és kiadási elõirányzatait az Országgyûlés a költségvetési törvény keretében hagyja jóvá.
Ezek az elõirányzatok teljes összhangban vannak a T/251. számon benyújtott állami pénzalapok törvénymódosításaival. Ezek hatálybalépése azonban csak a következõ év elsõ negyedévében várható. A késõbbi hatálybalépés miatt az Útalap elõirányzataiban kiesések keletkeznének 1995-ben.
Konkrétan arról van szó, hogy a költségvetési törvényben január elsejétõl figyelembevételre került az Útalap-hozzájárulás felemelt összege, amely az üzemanyagoknál 9 forint 50 fillér literenként, a propán-butángáz esetében 12 forint 50 fillér kilogrammonként.
Az Útalap-hozzájárulás díjainak január 1-jei bevezetése, a javasolt mértékek elfogadtatása tehát a költségvetési törvényben elkerülhetetlen. Ha erre nem kerülne sor, abban az esetben a kiesõ Útalap-bevételeket a hozzájárulás további 15-20 százalékos emelésével lenne csak lehetõség pótolni. Ebben az esetben az áremelés mértéke ilyen nagyságrenddel lenne nagyobb.
Negyedik téma: az Állami Számvevõszék jogos igényének megfelelõen ajánljuk az államháztartási törvény 42. § (1) bekezdését kiegészíteni Gaál Gyula képviselõ úr 275. számon benyújtott módosító indítványának elfogadásával. Ennek értelmében a kezességvállalásról szóló megállapodást az aláírást követõ nyolc napon belül a számvevõszéknek meg kell küldeni.
Ötödik téma: arról a módosító indítványról is szólnom kell, amely a központi költségvetési szervek értékpapír-vásárlási lehetõségeit javasolja megszüntetni. Ennek az intézkedésnek a szükségességét az Állami Számvevõszék jelentése is szorgalmazza. Az intézkedés javítaná a költségvetés finanszírozásának feltételeit is.
Gondot az okozhat, hogy a központi költségvetési szervek a tervezés során már számoltak ilyen befektetésekbõl származó bevételekkel. Megoldásnak azt látjuk, hogy a kiesõ kamatbevételt nagyrészt a Nemzeti Bank által fizetett betéti kamatok kompenzálhatják.
A negyedik nagy témacsoportot a kormány jövõbeli feladataira vonatkozó javaslatok alkotják. Közülük is szeretnék néhányat kiemelni.
A mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásával kapcsolatban elfogadjuk azt a módosítást, hogy jövõre ez a támogatás a központi költségvetés elõirányzat- módosítási kötelezettsége nélkül, tehát automatikusan teljesülõ kiadás legyen. Ugyanakkor azonban szükséges, hogy a mozgáskorlátozottak támogatási rendszerét vizsgáljuk felül, a jogosultsági feltételeket szigorítsuk, méghozzá az év elején, hogy az erre a célra elõirányzott összegek elégségesek legyenek az 1995-ös költségvetés keretei között.
Ha a szabályozás módosítására nem kerül sor, azzal a veszéllyel jár az automatikus hozzáférési lehetõség, hogy akár több milliárd forinttal is túllépheti ez a jogcím a jövõre tervezett elõirányzatokat.
A második nagy téma: a kormány döntött a jövõ évi energiaár-emelés mértékérõl. Ehhez kapcsolódva elõterjesztette az energiaár-emeléshez ellentételezési ajánlatát is. Az ellentételezésnél az volt az alapelv, hogy az energiaár-emelésbõl származó és a központi költségvetés többletbevételeit képezõ forrásokat, összesen kilencmilliárd forintot, teljes egészében a legrászorultabb lakossági rétegek, illetve a legfontosabb költségvetési intézmények kompenzálására fordítjuk.
A támogatásban részesülõ csoportok a következõk: a hatvan éven felüli nyugdíjasok, akiknek a nyugellátása nem haladja meg a havi 12 ezer forintot; a három- és többgyermekes, családi pótlékban részesülõ személyek, valamint a gyermeküket egyedül nevelõ és a gyermekük után családi pótlékban részesülõ személyek, jövedelemkorlátozás nélkül; azok a tartósan munkanélküli személyek, akik a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülnek; a munkanélküli-járadékban részesülõk közül azok a személyek, akiknek az ellátása nem haladja meg a tízezer forintot; végül a I. és a II. kategóriájú rokkantnyugdíjasok, valamint a rokkantsági járulékban részesülõk, amennyiben ellátásuk mértéke nem haladja meg a havi 12 ezer forintot, életkoruktól függetlenül.
A kompenzáció mértéke egységesen minden támogatásban részesülõ csoport részére havi 600 forint, hat hónapon keresztül.
Ezen túl a települési önkormányzatok saját mérlegelési jogkörükben 500 millió forintot fordíthatnak a lakásfenntartási támogatásra szánt eredeti elõirányzaton túl az elõzõekben felsorolt, de onnan kimaradó, elsõsorban az arra legrászorultabb, aktív korú lakossági rétegek energiaár-emelésének ellentételezésére.
Az áremeléshez kapcsolódó lakossági kompenzációra vonatkozó javaslatot az Érdekegyeztetõ Tanács kompromisszumosan elfogadta. Az energiaár-emelésbõl származó költségvetési többletbevételbõl az egészségügy, a szociális ellátás, a köz- és felsõoktatás, valamint a kultúra területén mûködõ intézmények részére részleges ellentételezésre nyílik lehetõség.
Megértjük az érdekképviseleti szervek aggodalmát, de sajnos közösen be kell látnunk, hogy az erre a célra rendelkezésre álló hárommilliárd forint nem teríthetõ szélesebb körben, hiszen akkor érdemi hatást a kompenzáció nem válthatna ki.
Itt kell jeleznem a tisztelt Háznak, hogy a kormány az Érdekegyeztetõ Tanácsban a szociális partnerekkel megállapodott abban, hogy a jövõ év harmadik negyedévében ismét áttekinti az energiaár-emelésbõl származó költségvetési bevételi többletek tényleges alakulását, és ha lehetõség van, ennek kapcsán megvizsgálja a kompenzáció esetleges további bõvítésének lehetõségeit is.
Kormányzati feladat, hogy a közalkalmazottak központi bérpolitikai kerete, amely 16,4 milliárd forint, a költségvetési törvényben meghatározott feltételek alapján felosztásra kerüljön, az elõirányzott módosítások megtörténjenek, a finanszírozás pedig folyamatos legyen. E feladat végrehajtásához az érintett intézmények hatékony együttmûködésére is szükség van, miután a bérpolitikai keret felosztását tételes felmérés fogja megelõzni.
Közismert a tisztelt Ház elõtt, hogy a családi pótlék jelenleg alanyi jogon jár a gyermekes családoknak. A megváltozott jövedelmi viszonyok alapján szükség van arra, hogy a családi pótlék folyósításában is érvényesüljön a jövõben a rászorultság elve. Ezért a kormánynak a jövõ évben meg kell vizsgálnia, hogy a családipótlék-rendszer milyen alapokon mûködhet hatékonyabban és igazságosabban.
Végezetül kormányzati feladat a gazdasági kamarák elhelyezési igényeinek felmérése, illetve - amennyire lehet - kielégítése. Itt a felajánlásra kerülõ ingatlanok jegyzékét, a használati díj mértékét és az ezzel összefüggõ részletes szabályokat a kormánynak kell majd meghatároznia.
A módosító indítványok ötödik csoportja az önkormányzatok gazdálkodásával összefüggõ javaslatokat tartalmazza. Közülük is szeretnék néhányra részletesen kitérni.
Szabó György képviselõ úr a 132. számon beterjesztett indítványában az önhibájukon kívül hátrányos helyzetû önkormányzatok támogatási feltételeinek bõvítését javasolja. Ennek az a lényege, hogy az egészségügyi gép- és mûszerbeszerzést - akár céltámogatásból, akár hitelbõl finanszírozzák - tervezõ önkormányzatok korlátozás nélkül jelentkezhessenek kiegészítõ állami támogatásért.
Az indítványról teljes joggal nagy vita folyt, hiszen ezáltal megnyílik a kapu a nagy, különösen a megyei önkormányzatok elõtt ehhez a támogatáshoz. Így a rendelkezésre álló keret esetleg gyorsan kimerülhet. Végül is a kormány a javaslat elfogadását támogatja, mert látja, hogy a megyei önkormányzatok is kerülhetnek szükséghelyzetbe.
Ugyanakkor szükségesnek tartom felhívni a figyelmet, hogy az érintett önkormányzatoknak megfelelõ önmérsékletet kell tanúsítaniuk költségvetésük összeállításakor, ellenkezõ esetben a rendelkezésre álló támogatás elaprózása elkerülhetetlen lesz.
Dr. Kóródi Mária és Keller László képviselõk a 292. számú indítványukban az illetékbevételek megyei önkormányzatok közötti elosztását kívánják megváltoztatni.
(11.50)
Az indítvány lényege, hogy eddig a megyéket egyenlõen megilletõ 70 százalékos összeg a jövõben váljon ketté, az egyik felébõl részesedjenek azonos összeggel, a másik felébõl lakosságarányosan a megyei önkormányzatok.
Ez a javaslat is sok vitát váltott ki. Végül is elfogadásra ajánljuk a tisztelt Háznak azért, hogy a nagyobb megyék forrásai jobban igazodjanak nyilvánvalóan szélesebb feladataikhoz.
Fontosnak tartjuk az önkormányzatokat érintõ, dr. Benkõ András 278. szám alatt benyújtott módosító javaslatát is. Ez a forrásbõvítést biztosító normaszöveg változtatásával lehetõvé teszi, hogy a szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosításából származó bevételek 50 százalékát az elõzõ évek gyakorlatának megfelelõen továbbra is megkapják az érintett önkormányzatok.
A 46. számú módosító javaslatot Kertész István és Veres János képviselõtársaim nyújtották be. Ennek támogatása biztosítja, hogy a decemberi önkormányzati választások nyomán megalakuló új képviselõtestületek 30 nappal hosszabb határidõt kapjanak költségvetésük elõterjesztési kötelezettségének teljesítéséhez.
A 214. számú, a költségvetési bizottság által benyújtott módosító javaslat nyomán lehetõvé fog válni, hogy a köztisztviselõi törvény bevezetéséhez szükséges támogatáshoz a központi költségvetési szervekkel azonos feltételek szerint jussanak hozzá az önkormányzatok.
Végezetül még egy módosító indítványról ebben a körben. Az önkormányzati színházak központi támogatása a '94-es évhez képest 200 millió forinttal nõ, közel 2,6 milliárd forintot tesz ki jövõre. Az eredeti költségvetési törvényjavaslat melléklete ennek az összegnek a felosztására tartalmazott javaslatot. A színházi szakmai szervezetek kezdeményezték a keretösszegen belül a már mûködõ önálló társulattal rendelkezõ színházak támogatásának növelését, az újonnan alakuló mûvészeti mûhelyek terhére, amelyek tevékenységükhöz pályázati úton további, más forrásból származó támogatást nyerhetnek. A kulturális bizottság ezt a felosztási javaslatot támogatta. Ezen az alapon a kormány is támogatja a módosító indítványt.
Tisztelt Ház! Végezetül nagyon röviden azokról a módosító indítványokról szeretnék szólni, amelyeket a kormány nem tud támogatni. Ennek lényegében az az oka, hogy az indítványok vagy nincsenek összhangban a javasolt gazdaságpolitikai koncepcióval, vagy szervezeti, személyi és tárgyi feltételek jelenleg az indítványok elfogadásához nem állnak rendelkezésre.
Bízom benne, hogy ezek a javaslatok a jövõben majd a feltételek megteremtése után a támogatott körbe kerülhetnek át. Anélkül, hogy ezeknek az indítványoknak a részletes indokolását megtenném, arra kérem a tisztelt Házat, hogy a módosító indítványok közül a kormány által támogatottakat fogadja el.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)