LÁNYI ZSOLT (FKGP): Sajnálatos módon én a pénzügyminiszter úrtól ezt már hallottam, az expozéban körülbelül ugyanezt elmondta, amikor engem név szerint említett; tehát új elemet nem tartalmaz a válasza.
Én egészen másképpen látom ezt a kérdést, tudniillik egyszerûen az ország lassan tényleg rendkívül nehéz helyzetbe kerül. Itt elsõsorban a lakosságra gondolok, amely egyre több adót fizet. Én elhiszem, hogy mi jó adósok vagyunk, és én ennek nagyon örülök, de sajnos mivel a kormány, amit vissza tud fizetni, azt részben úgy tudja visszafizetni, hogy újabb kölcsönöket vesz föl és abból fizeti, vagy pedig a mi fillérjeinkbõl fizeti, amit tõlünk megvon; ennek következtében ez körülbelül úgy néz ki, hogy a mûtét sikerül, a beteg meghal.
Tehát gyakorlatilag én elhiszem azt, hogy jó adósnak lenni kellemes dolog, és hogy minket ezért mindeki dicsõít, egyedül a lakosság sanyargatása maximális már. Ezen kívül nem tudom, hogy például Lengyelország, amelyiknek jelentõs adósságkönnyítést tudtak elérni - vagy Bulgária -, tehát például Lengyelország miért áll nálunk rosszabbul, miért van nagyobb bajban... Most újabban õ is kap hiteleket, a Világbank köt vele szerzõdést - velünk még nem kötött. Az újságból olvasom ezeket... Nekem nincs olyan információs hátterem, mint a pénzügyminiszter úrnak, de azért biztos, hogy tökéletesen, egyértelmûen nem egészen fogadható el a pénzügyminiszter úr válasza, mert egyszerûen Lengyelországban más példa látszik megvalósulni, s a mi gazdasági potenciális emelkedésünknek azért rettenetes rákfenéje, hogy ilyen hatalmas pénzösszegeket improduktív módon adósságtörlesztésre kell fordítsunk.
Nekem az a kérésem, hogy egyrészt a nagy nyilvánosság elõtt kellene az erõfeszítéseket látni, mert a közvélemény azt várja Önöktõl, hogy valamit csináljanak ezzel a témával. Úgyhogy én nem tudom elfogadni a pénzügyminiszter úr válaszát, köszönöm szépen. (Taps.)