DR. FARKAS GABRIELLA, az MDF képviselõcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! Én azt hiszem, hogy egy rendhagyó törvényhozásra kerül most sor. Rendhagyóra egyfelõl azért, mert a 100. születésnapját ünneplõ elsõ magyar hegyközségi törvény tiszteletére újítjuk azt meg, és rendhagyó azért, mert kivételes eljárásban és hatpárti megegyezéssel született meg az a tervezet, amely önök elõtt van.
A hegyközségek Európa legrégibb termelõi önkormányzatai voltak. Nem véletlen ez, hiszen a szõlõmûvelés szabályai - mint Bálint képviselõtársam is mondta - rendkívül szigorúak, de az eredmény érdekében azok. Éppen ezért nagyon-nagyon szomorú dolog volt Magyarországon az, amikor 1949-ben egyetlen rendelettel - rendelettel! - a törvényt hatályon kívül helyezték, szétverték a hegyközségi szervezetet, és lehetetlenné vált ezáltal az, hogy az eredet ellenõrzött legyen, ezáltal védett és magas minõséget lehessen elõállítani.
Én borvidéken élek, Egerben, és nagyon jól tudom, mi ugyan szeretnénk azt hinni, hogy a magyar bor most is világhírû, de ahhoz, hogy tényleg az legyen - hogy ezt a termelõk is érezzék azokban az eredményekben, amelyeket munkájukkal elérnek -, ahhoz elsõ lépés ez a törvény.
Ezt a törvénytervezetet az elõzõ parlamenti ciklusban a kormány elõkészítette. Sajnos a törvényhozás hajszájában nem tudott már a parlament elé kerülni. Éppen ezért az új parlament mezõgazdasági bizottsága azonnal kezdeményezte és kérte a kormányt, hogy ezt a törvénytervezetet terjessze minél hamarabb a parlament elé.
Mi mindnyájan nagyon örültünk a mezõgazdasági bizottságban annak, hogy ez a kezdeményezés sikeres volt és a tervezetet megkaptuk. Éppen ezért az a munkabizottság, amelyik a bizottságon belül létrejött, arra törekedett, hogy a módosítások elsõsorban arra irányuljanak - ahogyan ezt miniszter úr is mondta -, hogy a törvény jobb, kezelhetõbb, használhatóbb legyen.
Már 1993-ban, amikor a polgári törvénykönyv módosítására sor került, a köztestületek visszaemelõdtek a polgári törvénykönyvbe, lehetõvé téve ennek a törvénynek a megszületését.
Hogy mennyire igényelte az élet ezt a törvényt, azt bizonyítja, hogy a borvidékeinken számos hegyközségi szervezet megalakult, természetesen törvény híján csak az egyesületi törvény alapján, a közfeladat ellátásának a jogosítványa nélkül.
Ha ez a törvény most megszületik - és én bízom benne, hogy megszületik -, akkor a jövõ év folyamán ez a szervezeti rendszer ki fog tudni alakulni.
Mi, amikor a javaslatot készítettük, nagyon nagy figyelemmel voltunk arra, hogy olyan határidõket szabjon a törvény, amelyeket betartva - és be lehet õket tartani - 1995 végéig megalakulhasson a teljes szervezet piramisa.
Én abban is bízom, ha ez így történik - és ebben azok a képviselõtársak, akik borvidékrõl, bortermõhelyekrõl jöttek, segítenek a saját vidékükön törvényhozóként és a végrehajtást is elõsegítve, akkor ez megtörténhet, s akkor megteremtjük azt a feltételt is, amely nagyon fontos ahhoz, hogy az európai integrációban ennek a követelménynek is megfeleljünk. Ez ugyanis követelmény lesz az Európai Unióban. Nekünk is kell rendelkeznünk egy olyan intézményrendszerrel, amely a kontrollált eredetet és a magas minõséget biztosítja a nemzetközi forgalomban.
Bízom abban, hogy képviselõtársaink megértik ennek a törvénynek a jelentõségét. Ajánlom valamennyiüknek, hogy szavazzanak "igen"-nel erre a törvényre.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)