GLATTFELDER BÉLA, a Fidesz vezérszónoka: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Többen felhívták a figyelmemet a frakcióból, hogy ha igazán népszerû kívánok lenni, akkor beszéljek röviden. Ezért nem fogom hosszasan ecsetelni e törvény jelentõségét, hiszen a gazdasági jelentõségét többen elmondták, és mindannyian tudjuk, hogy a magyar állampolgárok, amikor a nemzeti büszkeség dagasztja a mellüket, akkor mindig büszkék a magyar borra is. Ez a törvény szolgálja többek között azt a célt, hogy a magyar bor visszaszerezze régi hírnevét.
Éppen ezért csupán olyan kérdésekrõl szeretnék beszélni, amelyekben szerintem nem volt teljes egyetértés, és amelyekben szerintem további gondolatok megfontolására lenne szükség. Azért bátorkodom ezt megtenni, mert maga a miniszter úr expozéjában jelezte, hogy olyan törvénymódosítások lesznek még a késõbbiekben - például az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényben - , amelyek majd érintik ezt a kérdéskört.
Nagyon örültünk annak, hogy több módosító javaslatunkat elfogadták, és nagyon örültünk annak, hogy több módosító javaslatunkat a bizottság átdolgozta, és ebben a formában kerülnek majd elfogadásra. Azonban vannak olyan módosító javaslataink, amelyek végül is nem kapták meg a bizottságban a szükséges támogatást. Ezekbõl emelnék ki hármat. Szerintem ezeknek a módosító javaslatoknak a lényege az volt, hogy azokban a kérdésekben, amelyek igazából nem tartoztak a törvény legfontosabb kérdései közé - tehát a koncepcionális kérdéseket nem érintették -, egy kidolgozottabb törvény szülessen.
Ugyanis megítélésünk szerint ez a törvény meglehetõsen kidolgozatlan. Például az egyesülés és a szétválás kérdésében lett volna lehetõség szerintünk arra, hogy egy jobb szöveget fogadjunk el. Arról van szó, hogy ez a törvény csak abban az esetben engedi meg bizonyos hegyközségek egyesülését, hogyha azok a települések egyesülnek, amelyeken ezek a hegyközségek mûködnek. Ilyen módon például a badacsonyi Szent György-hegyen több hegyközség fog alakulni, ugyanis ez a hegy - bár teljesen nyilvánvalóan egy termõterületet alkot - több önkormányzat területén fekszik, következésképpen ezen - mint mondottam - több hegyközség fog alakulni. Az érintettek különbözõ fórumokon kifejtették, hogy õk szeretnének, pont annak érdekében, hogy a badacsonyi borvidék minõség- és eredetvédelmét összehangolhassák - és különösen ennek a kiemelt körzetnek a minõség- és eredetvédelmét összehangolhassák -, ezen a területen egységes hegyközséget alkotni. Sajnos erre a törvényjavaslat nem ad lehetõséget. Mi nyújtottunk be olyan módosító javaslatot, amelyik ezt elõsegítette volna. Azonban arra való hivatkozással, hogy az ezzel összefüggõ kérdéseknek a szabályozása több ponton érintette volna a törvényjavaslat egészét - és ezért részletesebb módosító javaslatokra is szükség lett volna -, ez végül is nem lett elfogadva.
Annak érdekében, hogy részletesebben szabályozzuk a hegyközségi védõár kivetésének a lehetõségét, szintén nyújtottunk be módosító javaslatokat. Ezek részben arra vonatkoztak, hogy azokban a hegyközségekben, ahol a megtermelt szõlõ és bor túlnyomó többségét egy felvásárlónak értékesítik, ott ezt a bizonyos hegyközségi védõárat - vagy más néven az úgynevezett minimálárat - csak ennek a hegyközségi felvásárlónak az egyetértésével lehessen megállapítani. Ennek a javaslatnak a célja az volt, hogy tulajdonképpen a hegyközség ne mûködhessék olyan áralakító szövetségként, amelyik szerintem az adott esetben, a saját érdekeivel szemben tönkreteszi a saját fölvásárlóját, és az eredeti céltól eltérõen nem a minõség- és eredetvédelemre helyezi a hangsúlyt - hiszen ha csupán ez lenne az adott védõár megállapításának a célja, akkor azt nyilvánvalóan maga a felvásárló is támogatná -, hanem bizonyos áralkuknak az eszközéül használják föl a hegyközséget.
A másik erre vonatkozó javaslatunk azt célozta, hogy ne lehessen bizonyos termékekre - borászati termékekre - megállapítani védõárat. Ilyennek gondoltuk mi például azt a szõlõ- és bormennyiséget, amely szõlõt és bort nem borászati termék elõállítására, hanem például üdítõital gyártására használnak, vagy amely lepárlásra kerül, tehát a szeszipar használja föl. Ugyanis ezek a termékek nyilvánvalóan nem borként kerülnek a piacra, ilyen módon a bor minõség- és eredetvédelmi kérdését nem érinti ezeknek a forgalmazása. Következésképpen ezekkel szemben a minõség- és eredetvédelemnek ez az eszköze szerintünk nem feltétlenül szükségesen alkalmazandó.
A harmadik kérdéskör, amit a miniszter úr külön kiemelt, a terméktanácsoknak a kérdése. Mi egyetértünk azzal, hogy ebben a törvényben ne írjuk elõ, hogy a hegyközségek nemzeti tanácsa terméktanácsként elismerhetõ, hiszen a hegyközségi nemzeti tanácsnak a törvényben leírt formája, felépítése élesen ellentétben áll a terméktanácsokat meghatározó agrárpiaci rendtartási törvényben elõírt feltételekkel. Ezeket nem kívánom külön fölsorolni, csupán utalnék arra, hogy például a rendtartási törvény elõírja azt, hogy a terméktanácsban jelen kell lennie a fogyasztók képviselõjének. Ezt például ez a törvény egyáltalán nem biztosította volna - és lehetne sorolni még ezeket a problémákat. Éppen ezért mi arra nyújtottunk be módosító javaslatot, hogy az Országgyûlés kérje föl a kormányt, hogy a kormány terjesszen elõ egy törvényjavaslatot annak érdekében, hogy a hegyközségek nemzeti tanácsa elismerhetõ legyen terméktanácsként.
(18.00)
Ennek a célja az lenne, hogy azok a szõlõtermesztõk, akiknek a pénztárcáját elég jelentõs módon - hogyan mondjam - veszélyezteti ez a törvény, hiszen kötelezõ tagdíjat kell fizetniük mind a terméktanácsban, ha tagként belépnek, mind a hegyközségben, azoknak lehetõségük legyen arra, hogy csupán egy helyre kelljen tagdíjat fizetniük. A törvényjavaslatnak ez a módosítása azt is célozza - amit én rendkívül fontosnak tartok -, hogy a különbözõ kötelezõ tagsággal létrejövõ szervezetek burjánzásának végre gátat vessünk, hiszen egyre újabb és újabb igények fogalmazódnak meg olyan szervezetek részérõl, amelyek a saját munkájuk alapján nem képesek maguknak tagokat toborozni, hogy kötelezõ tagsággal alakuljanak meg, mert ilyen módon tudják saját maguknak a tagdíjbevételeket biztosítani.
Tisztelt Képviselõtársaim! Hölgyeim és Uraim! Az elmondottakkal összefüggésben szeretném elmondani, hogy a törvényjavaslatot támogatjuk, elfogadjuk, de kérjük, ha lehetséges, ezeket a módosító javaslatokat támogassák. Amennyiben most támogatni nem tudják, akkor a most fölvetett problémákat, illetve a módosító javaslatainkban megfogalmazott problémákat gondolják majd át és más törvények módosításánál ezeknek a törvénybe foglalására keressenek lehetõséget, hiszen ezek a módosító javaslatok a hegyközségek ügyét és általában a magyar mezõgazdaság ügyét elõmozdítják. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)