DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfõbb ügyész: Elnök Úr! Képviselõ Úr! Tisztelt Országgyûlés! A Magyar Nemzeti Bank jogi fõosztálya 1993. május 14-én kelt iratban tett följelentést a budapesti V., VIII. és XIII. kerületi ügyészségnél dr. Markovics Béla, a Magyar Külkereskedelmi Bank részvénytársaság volt ügyvezetõ igazgatója ellen, mert a devizahatóság engedélye nélkül külföldinek hitelt nyújtott, és ezért alaposan gyanúsítható különösen nagy értékre elkövetett devizagazdálkodás megsértésének bûntettével.
A devizakódex 5. § (1) bekezdésének e) pontja szerint csak devizahatósági engedéllyel szabad külföldinek hitelt nyújtani. Aki engedély nélkül nyújt hitelt a külföldinek, az megszegi a devizakódexet.
1993-ban született meg a XVII. törvény, amely '93. május 15-én lépett hatályba. Ez módosította a Btk.-t és a szabálysértési törvényt a devizajogsértések következményei tekintetében. Míg korábban a külföldinek engedély nélkül hitel nyújtása az értékhatártól függõen bûncselekménynek minõsülhetett, az új szabályozás szerint az engedély nélküli hitelezés értékre tekintet nélkül szabálysértésnek minõsül, így szól a módosított szabálysértési törvény 116. § (1) bekezdés b) pontja. Ha az elkövetés és az elbírálás között új törvény lép hatályba, és az új törvény szerint a cselekmény már nem bûncselekmény, akkor az új törvényt kell alkalmazni a hatálybalépése elõtt elkövetett cselekményre is. Így szól a hatályos Btk. 2. §-a.
A képviselõ úr által említett ötvenezer forintos értékhatárnak csak a Btk. 309. § (1) bekezdésében az a) és a b) pontban meghatározott esetekben van jelentõsége. A devizakódex 5. § (1) bekezdésének e) pontja nem tartozik ebbe a körbe. Ezért a törvénynek megfelelõen járt el az ügyészség, amikor a följelentés nyomán a nyomozást megtagadó határozatot hozott arra hivatkozással, hogy a feljelentett cselekmény nem bûncselekmény.
Arra illõ tisztelettel fel kellett hívnom az Országgyûlés figyelmét, hogy a képviselõ úr által elõrebocsátott jogi okfejtés téves, mert a feltett öt kérdés ebbõl a téves feltevésbõl indul ki. Ezekre a következõkben sorban válaszolok.
Az elsõ kérdésre: vádemelés nem történt, mert az ügyészség a nyomozást is megtagadta.
(14.40)
A második kérdésre. A Magyar Nemzeti Bank által tett feljelentés jogellenesnek minõsíti külföldinek engedély nélkül hitel nyújtását. Ezt az álláspontot természetesen az ügyészség is osztja, de a büntetõjogszabályok megváltozása folytán az elbíráláskor ez a cselekmény már nem volt bûncselekmény.
A harmadik kérdésre. A Magyar Nemzeti Bank feljelentésében foglaltak csak devizajogsértés elkövetésére utalnak. Egyéb adat az ügyészségnek nem áll rendelkezésére.
A negyedik kérdésre. Arról, hogy a bank a hitelügyletet miként zárta le, én felvilágosítást adni nem tudok. Annyit tudok, hogy a Magyar Külkereskedelmi Bank a hitelügyekben több céggel egyezségre jutott.
Az ötödik kérdésre. Markovics Bélát nem vették õrizetbe.
Végezetül emlékeztetnem kell a tisztelt Országgyûlést, hogy a jelen interpellációhoz kapcsolódó interpelláció hangzott el ebben a Házban már 1994. október 25-én és november 22-én, mindkét alkalommal dr. Torgyán József képviselõ úr részérõl, és az interpellációkra dr. Békesi László pénzügyminiszter úr válaszolt.
Kérem képviselõ urat, válaszomat elfogadni szíveskedjék.
Arra a nem várt esetre, ha a képviselõ úr a választ nem fogadná el, a választ az Országgyûlés szíves jóindulatába ajánlom. (Taps a bal oldalon.)