DR. FODOR GÁBOR mûvelõdési és közoktatási miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Szabó Iván úr kritikát fogalmazott meg itt, a parlamentben, mûködésemmel és a mûvelõdési kormányzattal kapcsolatban, amihez úgy gondolom, természetesen joga van, és ez helyénvaló is egy ellenzéki párt részérõl; viszont helytelennek tartom azt, hogy információi döntõen tévesek, és úgy gondolom, hogy helytelen következtetéseket vont le nagyon sok mindenbõl. Nekem most nyilván kevés idõm van arra, hogy részletesen foglalkozzak azzal, amit Szabó Iván elmondott, nyilván lesz még alkalmunk rá, hogy foglalkozzunk ezzel. Feltételezem, hogy képviselõtársaim nagyon sok mindenre rá fognak kérdezni, de úgy gondolom, nem azokkal a körülményekkel kellene foglalkoznunk, amik a sajtóban oly hálás témát jelentenek, hanem a lényegrõl kellene beszélni.
Szabó Iván nagyon sok mindent felsorolt itt: a magyar intézeteken keresztül a Magyar Alkotómûvész Alapítványt, a Mûcsarnokot és a Nemzeti Színházat. Ezekben a kérdésekben a leglényegesebb és a legfontosabb - és ezt Szabó Ivánnak tudnia kell, hiszen volt alkalma arra, hogy gyakorolja azt a posztot és azt a pozíciót, mely felelõsséget jelent ezen a területen -, hogy van felelõsségünk abban, hogy a hozzánk tartozó intézmények hogyan mûködnek, hogy a ránk bízott vagyont és pénzt, amit a költségvetésbõl adunk erre a területre, hogyan használják fel. Nem mindegy, hogy ez hogyan történik, és azt is nagyon jól tudjuk, hogy mind a Mûcsarnok, mind a Nemzeti Színház esetében a problémák gyökere ez.
Tehát amirõl az elõbb a miniszterelnök úr beszélt, s amiben teljes köztünk az egyetértés - nevezetesen, hogy mind a ketten rendkívüli erõvel kívánunk ellenállni mindenféle kultúrharcnak, és annak is, hogy bárki igaztalanul ránk próbálja sütni ezt a bélyeget, (Mozgás és zaj a jobb oldalon.) -, ebbõl természetesen következik az is, hogy miközben ez a szándék vezet minket, nyilvánvalóan törõdnünk kell azzal, hogy a ránk bízott tárcát - és jelen esetben a rám bízott tárcát és ezt a területet - a lehetõ legnagyobb felelõsséggel felügyeljük. Ha olyan eseményeket tapasztalok, mint amelyek mind a Mûcsarnok ügyében, mind a Nemzeti Színháznál - ahol a gazdálkodás enyhén szólva nem mondható hatékonynak - bekövetkeztek az elmúlt idõszakban, akkor lépni kell.
Én ezekben az ügyekben nagyon szívesen adok mindenkinek tájékoztatást, viszont az igaztalan kritikákat és vádakat visszautasítom, helytelennek tartom. Nem tartom igazán ízlésesnek azt sem, amit Szabó Iván megemlített, különösen Nemzeti Színház-ügyben. Ez a Demokrata Fórum egy másik állásfoglalásában már megjelent, és Sík Ferenc sajnálatos halálát összefüggésbe hozta azzal, hogy Ablonczy László nálam járt egy látogatáson, és én mindössze annyit mondtam neki, hogy a Nemzeti Színház mûködésében kompromisszumra kellene jutnunk. Tehát ezt a párhuzamot, ezt az összefüggést egyenesen visszautasítom, mert végtelenül ízléstelennek tartom. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)