DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF) (A szónoki emelvényre lépve:) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban van mikrofon, de én is egy mûszaki analfabéta vagyok - ezt kérem, a jegyzõkönyvbe ne tegyük -, és én is azt gondoltam, hogy nincs. De aztán kaptam egy nagyon szép tájékoztatást, hogy igenis hallani fogják annak a szavát, aki ideáll, és nem zavarja ez az eltakarás a mikrofont... Hát, akkor én leszek a próbababa, és kezdem egy új mikrofonnal a hozzászólásomat.
Tisztelt Ház! A gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat néhány kisebb, de hatásában lényeges módosítást tartalmaz. Ahogy az elõzõ felszólalásban is hallottuk, nagyon célszerû, hasznos és szép a törvényjavaslat azon törekvése, illetve javaslata, amely a mozgáskorlátozottak gépjármû- adókedvezményének módosításával foglalkozik. Valóban helytálló a miniszteri expozé megállapítása, miszerint az eljárás egyszerûsödik, és jó cél az, hogy az adómentesség lényegében alanyi jogon illesse meg a rászorultakat.
A módosítás tervezetét végigolvasva legszembetûnõbb - és sajnos a fuvarozókat legérzékenyebben érintõ - változás a tehergépjármû adóalapjának emelése. A tervezett változtatás lényege, hogy az adó alapja tehergépjármû esetében a saját tömege, önsúlya helyett a jövõben - idézem - "a forgalmi engedélyben feltüntetett megengedett legnagyobb össztömeg, összsúly" lenne. Ezt a szándékot túlzónak, szakmailag és gazdaságpolitikailag elhibázottnak tartom.
Sajnos meg kell állapítani, hogy ismét találkozunk egy rosszul, talán kissé hanyagul, vagy figyelmetlenül elõkészített kormány- elõterjesztéssel. Hogy véleményem megalapozott, bizonyítja a miniszteri expozé is, ahol Békesi miniszter úr - kompromisszumkészségérõl is tanúságot téve, mintegy elismerve az elõterjesztés hibáját - javaslatát, elõterjesztését a következõképpen fogalmazta meg - idézem: "Az Érdekegyeztetõ Tanácsban kompromisszumként elfogadásra ajánljuk azt a megoldást, hogy a belföldi forgalmi rendszámú tehergépjármûvek adóalapja az önsúly, plusz raksúly 50 százaléka legyen. Ez már egy korrektebb megközelítése a problémának, de az adó mértékét tekintve még mindig nem nevezhetõ megalapozottnak.
Szakmai szervezetekkel és egyéni vállalkozókkal konzultálva többen felhívták a figyelmet azokra a terhekre, amelyek ma is sújtják a fuvarozókat, azokra a kül- és belföldi intézkedésekre, amelyek már szinte veszélyeztetik egyes fuvarozók létét, vállalkozásuk fennmaradását.
Köztudott például, hogy 1995. január 1-jétõl több nyugat-európai országban bevezetésre került az úgynevezett úthasználati díj. Magyarországon emelkedett az üzemanyag ára, a kötelezõ biztosítás díja, a CASCO-biztosítás; most emelkedne az adó is. Érthetõ a kormány törekvése, mely szerint ezzel a javaslattal is csökkenteni kívánja a költségvetés hiányát. Az emelés mértéke viszont elfogadhatatlan, és megkérdõjelezi a kormányprogramban deklarált vállalkozásbarát politikát.
Javasolom tehát a fenti szempontok figyelembevétele után vagy az adó mértékének meghagyását, vagy esetleges kisebb mértékû emelés elhatározását. Abból a megfontolásból, hogy a költségvetés bevételének reálértéke ne csökkenjen, elfogadható számunkra a tehergépjármû-adónak az infláció mértékével való növelése.
Nagyon fontos és egészséges törekvése a javaslatnak az úgynevezett kombinált áruszállítás ösztönzése adókedvezménnyel. Az e területen való fejlesztések és kedvezmények megadása ösztönzi a vállalkozókat és a vállalkozásokat e fuvarozási forma elfogadására, megismerésére és alkalmazására.
Varga Lajos képviselõtársam részletesen elemezte és taglalta ennek az elõnyeit, én ebben nem kívánok ismétlésbe bocsátkozni, csupán annyit jegyzek meg - megerõsítve az õ felvezetését -, hogy ez a tervezett intézkedés nem utolsó sorban a környezetvédelem javát is szolgálná. Mivel azonban ez az áruszállítási forma még csak most kezd igazán elterjedni Magyarországon, javasolnám az adókedvezmény kis mértékû növelését, ami még ösztönzõbb lenne. Erre fõként azért lenne szükség, mert a betanulás több idõbe telik, ezért indokoltnak tartjuk a kedvezmény növelését a törvényjavaslatban felsorolt kategóriák szerint, 10-10 százalékkal.
(16.10)
Tisztelt Ház! Elnök Úr! A törvényjavaslat további tárgyalása, de fõleg a határozathozatal vonatkozásában sajnos komoly zavart és problémát jelent a Pénzügyminisztérium vezetésében kialakult átmeneti állapot.
Kérem és megfontolásra javasolom, hogy amíg nem ismerjük a majdani pénzügyminiszter - sajnos, új pénzügyminiszter - álláspontját, gazdaság-filozófiáját, addig adótörvényekkel, adózással kapcsolatos kormány-elõterjesztésrõl ne döntsön a tisztelt Ház.
Egyébként a tehergépjármûvek adóalapjának meghatározásával és a kombinált áruszállítás adókedvezményével kapcsolatban az elõbbiekben elmondottak szerint módosító indítványt kívánunk beterjeszteni. Ezért is kérem a tisztelt elnök urat, hogy a mai napon az általános vitát - amely lényegét, lényegi részét tekintve ma kezdõdött - ne zárja le.
Amennyiben az említett két módosításunkat az elõterjesztõ elfogadja, és ha megismerjük a majdani, új pénzügyminiszter úr álláspontját, akkor támogatni fogjuk a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)