DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Elnök Úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! A törvény módosítását - mint ahogy erre az általános vita során is kitértem - helyesnek tartjuk, mert azokat a rendelkezéseket szabályozza, amelyek az eredeti jogi szabályozásból kimaradtak.
A 4. § vonatkozásában nagyon helyes az ültetvénytelepítésekkel kapcsolatosan az a megfogalmazás, hogy a bevitelkori aranykorona-érték mellett adják ki a földeket. A földkiadásokkal kapcsolatosan a módosítás most utal arra, hogy az eredeti mûvelési ág mellett adják ki a földeket, tehát erre vonatkozóan a földkiadó bizottság határozatának is nyilvánvalóan úgy kell kitérnie, hogy szántó mûvelési ágról van szó, legelõrõl vagy egyébrõl, attól függetlenül, hogy jelenleg milyen telepítés van mögötte.
Álláspontom szerint - és erre felhívnám majd az illetékes minisztérium figyelmét - a végrehajtási rendelet során azért le kell szabályozni azt a részt, amelyre a törvény nem tér ki; a törvény mindenekelõtt arra hivatkozik, hogy a kihirdetését követõ 15 nap múlva lép hatályba. A földkiadásokkal kapcsolatban pedig vannak már másodfokon az úgynevezett földmûvelésügyi hivataloknál fellebbezett határozatok, sõt ezen túl bírósági szakba is kerültek már a földkiadásokkal kapcsolatos peres ügyek.
Tehát nekem az lenne a kérésem, hogy a végrehajtási rendeletben erre vonatkozóan, tehát a bírósági vagy fellebbezési szakban lévõ földkiadásokra is történjen utalás, mert ezzel lényegében a bíróságok munkáját - és azt hiszem, idõbeli elbírálást is - segítenénk.
Még utalni szeretnék arra, hogy a földkiadó bizottság határozatának olyannak kell lennie, hogy a tulajdonjog adatai alkalmasak legyenek a földnyilvántartásba való bejegyzésre. Gondot látok a gyakorlati megvalósításnál ott, ahol egyénileg kérik ki a földeket, mert ehhez egy megosztási vázrajz szükségeltetik, s a megosztási vázrajz elkészülte után lesz a földkiadó bizottság abban a helyzetben, hogy térképpel együtt pontosítani tudja a kiadandó föld helyét.
Ugyanennek a szakasznak a (2) bekezdésénél a módosítás utal arra, hogy a kárpótlási földalapnak legfeljebb 2 százalékát lehet felhasználni a részaránytulajdonok kiadására. Álláspontom szerint még gond van a kárpótlási földalapoknál, hiszen nagyobb az igény a kárpótlási eljárás során megszerzendõ földekre, mint amekkorák a földalapok.
Nem tudom, milyen mértékû lehet majd a földalapok új kijelölése, a módosításban azonban utalás van arra, hogy esetleg pénzbeli megváltással is lehetséges legyen ennek a tulajdonjognak a rendezése. Nem tudom, a végrehajtási rendelet utal-e majd arra, hogy az készpénzrõl, utalványról vagy pedig bizonyos jegyrendszerben való elszámolásról szól. Nyilvánvalóan felmerül a végrehajtási rendelet alkotása során, hogy milyen érték mellett számolják el ezt a földet, ha úgy ítéli meg a tulajdonos, hogy pénzbeli megváltást is elfogad. Egy földnek van forgalmi értéke: ez más az alföldi homokvidéken, és egészen más alakulhat ki a Balaton-felvidéken. Nem tudom, hogy ezt egységesen akarják-e megoldani a végrehajtási rendeletben avagy a jelenlegi gyakorlat szerint kialakult, aranykorona-értéknek megfelelõ forgalmi értéket veszik figyelembe.
(17.30)
Itt nyilvánvalóan a szerzési jogcímet is meg kell határozni, ha pénzbeli megváltásról lesz szó.
Nincs szó e törvényi módosítás során a természetvédelmi területekrõl, mert végül is ezek is állami tulajdonú földek. Nagyon sok esetben éppen a Természetvédelmi Hivatal kötöttségei miatt került a Földalap szûkített helyzetbe. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)