BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF): Elnök Úr! A könnyebb eligazodás végett a 25- ös ponthoz szeretném fûzni a mondandómat. Viszont egy kis általánossággal kell kezdenem, tekintettel arra, hogy az általános vitában ezekrõl a kérdésekrõl nem esett szó. Nem is eshetett szó, mert az egész csomag, tehát a 15-tõl 20. paragrafusig terjedõ kiegészítés módosító indítványként került bele az elõterjesztésbe. Ebbõl adódóan az eddigi gyakorlattól eltérõen általánosságban is kell néhány szót szólnunk errõl a kérdésrõl.
Orosz Sándor képviselõtársam már elmondta azt, hogy két teljesen új fogalom kerül bevezetésre a törvénybe, az egyik a földhasznosító közösség, a másik pedig a birtokilletõség, ebbõl adódóan ezek jelentését végig kell gondolnunk. Végig kell gondolnunk, mert több törvényt is érint, több törvénnyel kapcsolatban van és nem szeretnénk olyan helyzetet teremteni - bár jelzem, a kitûzött céllal egyetértünk -, ami esetleg egy alkotmánybírósági megtámadtatást vagy joghézag keletkezését eredményezné.
A legnagyobb gondunk ezzel a megoldással az, hogy egy olyan új birtokközösséget teremt, ami egyszer már volt ebben az országban, vagy valami hasonló volt. Ez volt a szövetkezeti közös használatban lévõ földtulajdon. Félõ, hogy az átlagember, vagy a tulajdonosok nagy része erre asszociál. Ugyanis a törvény azt célozza meg, hogy a földhasznosító közösségbe belépõ tulajdonosok még akkor is elvesztik
konkrét földterületre fennálló tulajdoni jogaikat, ha azt már önálló tulajdonként a nevükre írták. Így van akkor, ha belépnek. Tehát errõl a kérdésrõl nekünk a parlamentben is, de a választókörzetekben is rengeteget kell beszélnünk, nehogy félreértésbõl, a dolgok nem értésébõl olyan helyzet keletkezzen, hogy valaki jóindulattal beviszi a konkrét önálló tulajdoni egységként megkapott földjét a földhasznosító közösségbe - mondván, hogy én most pillanatnyilag nem vagyok olyan helyzetben, hogy használni vagy mûvelni tudjam - és két év múlva, amikor esetleg a gyereke, vagy valaki az örökösök közül úgy dönt: õ pedig önálló ingatlanként szeretné használni a földterületét, mert közben már megvette a szomszédét, meg a harmadik szomszédét, akkor azt mondják neki, hogy ennek a bizonyos közösségnek a belsõ szabályzata szerint az ön földjét csak a harmadik határban tudjuk kiadni, mert azt fogadta el a közgyûlés.
Ez egy olyan veszély, ami egyéb asszociációkra ad okot az embereknek. Ezt nekünk alaposan végig kell gondolnunk, mert itt nemcsak arról van szó, hogy egy falun belül jöhet létre ez a földhasznosító közösség, hanem ez az egész szövetkezet területén létrejöhet, gyakorlatilag korlátlan méretû. Akár tíz falu területére is létrejöhet és könnyen elõfordulhat, hogy az egyik faluban bevitt földjét a másik, vagy a harmadik faluban tudják csak kiadni.
Van egy másik probléma is, mégpedig az, hogy az eredeti törvény 9. §-ával ez az egész módosítás ellenkezik.
(18.20)
A 9. § ugyanis arról rendelkezik, hogy azok a tulajdonosok is, akik nem jelenték azon a bizonyos kéthónapos határidõn belül, hogy szeretnék önálló birtoktestként birtokba venni a földjüket, egy terület tulajdonosai lesznek sorsolás folytán a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályai szerint. Tehát konkrét helyrajzi számmal rendelkezõ terület bizonyos részének tulajdonosai. Az eredeti törvény ezt húsz fõben korlátozta, ha emlékszünk rá, tehát húsz fõnek lehetett közös tulajdona. Ez a módosítás, amit a kormány beterjesztett, ezt a húsz fõs korlátot el kívánja törölni, de a helyrajzi számmal jelölt terület a közös tulajdonosok számának korlátot szab. Tehát csak akkora terület lehet közös tulajdonban, amekkorát az a bizonyos helyrajzi szám letakar. A mostani elõterjesztés, amit a mezõgazdasági bizottság beterjesztett - a földhasznosító közösség - ezt a bizonyos határt áthágja és több falura is kiterjesztheti.
Én mindenképpen be kívánok terjeszteni egy módosító indítványt - és kérem a támogatásukat -, hogy a fölhasznosító közösség csak egy közigazgatási területnagyságon lehessen, ne hághassa át ezeket a határokat. Mert abban az esetben, ha esetleg ez a bizonyos közösség fölbomlik és a földek újra magántulajdonba kerülnek - úgy értem, önálló birtoktestként, önálló egységként kerülnek tulajdonba -, óriási problémák keletkeznek a falvak között. Ugyanezek keletkezhetnek falvakon belül is... Emlékezzenek csak arra, hogy ha egy faluban mondjuk a legjobbnak tartott földet elkezdik osztani, az milyen hisztériát tud kelteni. Ha most megint több falunál hozzuk össze ezt a tulajdonközösséget, ez a bizonyos hisztériakeltési lehetõség a sokszorosára nõ. Ezt mindenképpen meg kellene akadályoznunk, mert ez a jövõben óriási probléma lesz. Nem beszélve arról, ha a tulajdonosok kellõ információval, vagy esetleg még bizonyos szándék szerint tévinformációval is rendelkeznek vagy fertõzõdnek menet közben, ezeket a közösségeket nem hozzák létre annak ellenére, hogy meggyõzõdésem: bizonyos esetekben, bizonyos körülmények között a földhasznosító közösség létrejöttére szükség van. Tehát olyan törvényeket kell hoznunk, amelyek meghúzzák a törvényes határait ezeknek a közösségeknek, egyértelmû helyzetet teremtenek, és ebben az egyértelmû helyzetben minden tulajdonos tájékozódni tud.
Kérem elnök urat, hogy erre a bizonyos 25. pontra vonatkozóan is szíveskedjék nekem megadni a holnap déli határt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék soraiban.)