DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF): Köszönöm, elnök asszony. Köszönöm a tisztelt Ház türelmét, hogy egy ilyen hosszú vita vége felé még szólhatok.
Vitatkoztak itt ígéretekrõl - nézzük a számokat! Az évek óta törvény, hogy évente két alkalommal, a nettó munkabér arányában kell növelni a nyugdíjakat. Ennek megfelelõen járt el az elõzõ parlament. Hallottuk Szigeti képviselõ úrtól, hogy '93-ban több mint 16 százalék volt a nyugdíjemelés - az év végén. Az évi nettó munkabérszintet kell az évi nyugdíjaknak követni. Tavaly 24 és fél százalék volt a nettó munkabér-emelkedés, 24 és fél százalék volt a nyugdíjemelés, noha a tavalyi infláció 18,8 százalékos volt. Az tehát, hogy évente két alkalommal és elõször márciusban kell emelni a nyugdíjakat, évek óta mûködõ rendszer. Az, hogy márciusban 10 százalékkal indított az elõzõ parlament, elõzõ kormány és most is ezt mondja a javaslat, látszólag ugyanazt jelenti, mint jelentette tavaly és tavalyelõtt. Igaz, erre azt kaptuk, hogy szociálisan érzéketlenek voltunk. Most fillérre ugyanaz a javaslat: 10 százalék és 800 forint minimum. Akkor nem nekem kell eldönteni, hogy vajon mi voltunk egyedül szociálisan érzéketlenek, vagy netán a jelen elõterjesztés is az lenne - hiszen azonos.
Ám, ennél rosszabb a helyzet, mert az a 800 forint ma már csak 640 forintot ér, tehát a minimum megállapítása nem veszi figyelembe az inflációt. Azonkívül, miután a minimálnyugdíj emelkedett, ez a 10 százalék 8000 forintos nyugdíjra 800 forint lenne, tehát itt az alsó küszöbnek inkább csak jelképes értelme van, konkrétan nem preferálja a nyugdíjakat a magasabb nyugdíjhoz, vagy az átlag 13 500 forintos nyugdíjas csoporthoz képest.
De ezen túlmenõen is gond az, hogy idén 13 és fél százalékra prognosztizálnak egy nettó munkabér-növekedést. Ezen alapul az egész társadalombiztosítási költségvetés, amit ugyan még nem tárgyaltunk, mert december 17-e mint utolsó határidõ helyett - amit megígért a pénzügyminiszter úr - január utolsó napján találtuk itt az asztalunkon. Tehát ezen anyag számainak ismerete nélkül kell döntenie az Országgyûlésnek a nyugdíjemelésrõl. Ugyanakkor kénytelen dönteni, mert valóban, márciusban ki kell fizetni. Tehát megint belekerülünk egy olyan helyzetbe, hogy a tb-költségvetés ismerete nélkül szavazunk, és ez mindenképpen szintén eltér az eddigiektõl.
Mindezek mellett van még egy szempont: az, hogy a nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások kérdését egy kormányrendeletben kívánják szabályozni. Emlékeztetem a tisztelt Házat, hogy tavaly ennél a körnél - miután szintén kormányrendelet szabályozta - nem került sor visszamenõleges nyugdíjemelésre. Ezt, a kormányt leszavazva, a Háznak kellett módosítani. Tehát miután már akkor is a Ház egy döntésével terjesztettük ki erre a körre a nyugdíjemelés mértékét, semmi sem indokolja, hogy errõl most megint lemondjon a tisztelt Ház, és a kormány hatáskörébe adja ezt a döntést. Annál inkább, mert az országgyûlési határozat ugyan felszólítja a kormányt, hogy ezeknél is 10 százalék emelés legyen a II. fejezet a) pontjában, de van még egy kis szócska: míg a saját jogú nyugdíjasoknál a 10 százalék általános megkötés nélküli, ide bekerült a "differenciált" szó. Tehát a tervezett országgyûlési határozat felszólítja a kormányt, hogy január 1-jei hatállyal átlagosan 10 százalékos differenciált emelésrõl rendelkezzen - ami a többi nyugdíjastól eltérõ helyzetbe hozná ezeket. Miután ezek a legesendõbbek, a legkiszolgáltatottabbak, ezt megértette a Ház, és kérem, hogy idén is a tavalyi döntésének megfelelõen járjon el, és módosító javaslatainkat, amiket most csak röviden felsorolnék, támogassa.
(10.10)
Az elsõ módosító javaslat - amit több ellenzéki párttal közösen tervezünk benyújtani - az alsó határt nyolcszáz forintról ezer forintra emelné. Ez csupán azt jelenti, hogy az infláció mértékének megfelelõen járunk el.
A második javaslatunk - ehhez nem kell módosító indítvány, csak egy vélemény -, hogy a felsõ határ fenntartása mellett foglalunk állást. Hiszen az az érvelés, hogy a biztosítási elv ellen szól egy felsõ határ - mint az Alkotmánybíróság megállapította -, nem kifogásolható alkotmányosan, és nem változtatja meg ennek a nyugdíjrendszernek a biztosítási elveit, hiszen ez nem biztosítási elven mûködik. A legkülönbözõbb korosztályok évente változó szabályok - de a legkevésbé sem biztosítási elv - alapján megállapított nyugdíjakat kaptak. Tehát el lehet tekinteni, és az a véleményem, el kell tekinteni, hiszen a nyugdíjrendszernek, a társadalombiztosításnak a szolidaritási elv is alapja kell hogy legyen.
Következõ javaslatunk arra vonatkozna, hogy a nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátásokat emeljük át a második fejezetbõl az elsõbe, tehát ennek a megemelésére is a jelen országgyûlési határozat során kerüljön sor. Ezekrõl egyébként a részletes vitában még remélem, lesz módunk véleményt mondani. Most azt kérem, az elnök asszony vegye bejelentésnek a módosító indítványokat. A Háznak pedig köszönöm, hogy meghallgattak, megint csak nyugdíj ügyben. Köszönöm. (Taps.)