DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony.
A mindössze néhány lapos elõterjesztés nagy része a jogalkalmazás során szükségessé vált alaki, értelmezési, szövegpontosítási igények alapján született. Ilyenek a személyes gondoskodást nyújtó intézményeken belüli szakosított ellátási formák vagy a gyermekintézmények térítési díjára vonatkozó módosítások.
Ezek elismerése mellett azonban szeretném néhány kritikai, megfontolási szempontra felhívni a figyelmet.
A gyermeknevelési támogatás konstrukciója módosításának indokolása családszemléletû megközelítést, valamint a legrászorultabb rétegek kizárásának megszüntetését említi és ígéri - ami igen derék dolog, de az ellátás igénybevételéhez szükséges jelenleg érvényes egyik feltétel: a harmadik gyerek megszületése elõtti teljes életszakaszban felmutatandó fél esztendõ munka, illetve biztosítási jogviszony eltörlése azért problémákat is felvet.
(11.10)
Igaz, hogy ezzel a tervezett intézkedéssel a számítások szerint mintegy 15 000 személy kerül be a rendszerbe, de az õ számukra a kormány, sajnos, semmiféle lehetõséget nem kínált az önálló jövedelemszerzésre. Így, akarva- akaratlanul a szociális jövedelmekbõl való élés kísértése jelenhet meg, ami természetesen jár együtt a rossz élethelyzet tartósításával, sõt átörökítésének a veszélyével.
A javaslat kiiktatta a törvénybõl a közösségi munkavégzés alig kipróbált intézményét. Az egy éve bevezetett konstrukció a települési önkormányzatok igényének megfelelõen indult az útjára, s az eltelt rövid idõ alatt igazán komoly értékelés vagy tapasztalat nem állhat rendelkezésre. A települési érdekeknek megfelelõ, az önkormányzatok felelõsségét és lehetõségét is figyelembe vevõ foglalkoztatás a tartós munkanélküliek számára is kínált némi lehetõséget arra, hogy legalább alkalmilag, igaz, csekély javadalmazásért, de mégiscsak legális munkával szerzett kiegészítõ jövedelemhez jussanak.
A szociális törvény 115/A § rendezi végre azt az évek óta húzódó, önkormányzatok közötti vitát, hogy ki fizesse a gyermekétkezés normatív kedvezményét abban az esetben, ha az ellátást biztosító önkormányzat nem azonos a gyermek lakóhelyével. A javaslat most végre egyértelmûen rendelkezik arról, hogy ez a kötelezettség az ellátást biztosító önkormányzat igénybejelentése alapján a gyermek lakóhelye szerinti önkormányzatot terheli. Ugyanakkor várhatóan nem fogják kitörõ lelkesedéssel fogadni az önkormányzatok azt a rendelkezést, mely szerint a jövedelempótló támogatás növekvõ önkormányzati terheinek enyhítésére várt szociális normatíva emelése elmarad. Ehelyett a szociális törvény 123. szakaszának módosításával tudomására hozzák, hogy e költségekhez a hozzájárulást a személyi jövedelemadó átengedett része biztosítja.
Tisztelt Ház! Joggal merül fel a kérdés, hogy mi a lényege ennek a törvényjavaslatnak. Talán nem is az, ami benne van, hanem az, aminek benne kellene lenni, de nincs benne. A '93-ban elkezdett átfogó szociálpolitikai reform továbbfejlesztése elmaradt. Nem kerül bevezetésre az elõzõ kormányzat által '95-tel indítandó, jövedelem nélküli idõskorúak nyugdíjpótló támogatása, a fogyatékosok támogatása, s elmarad az anyasági rendszerek korszerûsítése is. Mindezek alapján megkockáztatom, hogy a törvényjavaslat valódi üzenetét nem a beterjesztett módosítások, a be nem terjesztett módosítások és kiegészítések jelentik. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)