IZSÓ MIHÁLY (FKGP): Köszönöm a szót, elnöknõ.
Igen tisztelt Képviselõtársak! Olvasva a Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendõkrõl szóló 25/1994. számú országgyûlési határozat módosításáról szóló 117 szóból álló rövid beterjesztést, már az elsõ olvasatnál felrémlett bennem, hogy ezen javaslat tárgyalásakor a beterjesztéshez képest óriási vita, eszmecsere fog kerekedni.
A vitát az gerjeszti, hogy az elõzõ 20-25 év kormányzata hazai viszonylatban egy óriási természet-átalakításba kezdett, amely szakmai oldalon nem volt teljesen kielemezve. Az idõk folyamán a már készülõ mûvet átszervezték, áttervezték, politikai és hangulati érvekkel befagyasztották, azonban nem mondták meg, mi legyen helyette, hogyan legyen tovább. Amit mondtak, az nem minden esetben hozta azt az eredményt, amelyet vártak.
Magánál a tervezésnél, fõleg a módosításoknál, nem vették figyelembe az ott élõ 200-300 ezer fõs lakosság érdekeit, de nyugodtan megmondhatom: meg sem kérdezték õket. Ugyanaz a módszer érvényesült, amely a nílusi asszuáni gát építésekor történt: a lakosságnak ígérték a szebb jövõt, a nagyobb termelékenységet, a biztosabb megélhetést, a Nílus azonban nem hozta az éves áradást, ezért nem rakta le a szerves anyaggal telített hordalékát, így elsoványodott a talaj.
Ennél nagyobb baj volt, hogy a talajszerkezetben nem tárolódott évenként elegendõ víz, mert nem volt mibõl, de nem is volt hol. Olyan anyagokat sem tudott tárolni, amelyek az élethez szükségesek - konkrétan: szerves anyagot.
A gazdászok és a parasztemberek nagyon jól tudják, hogy a szerves anyag - például az istállótrágya - sok esetben súlyának ötszörösét, nyolcszorosát tudja víz formájában tárolni, úgy viselkedik mint a szivacs. Márpedig ha területén megváltoznak a viszonyok, akkor a flóra és a fauna is meg fog változni, ami azt jelenti, hogy ott az õshonos élet is végleg megszûnik.
(12.30)
Vegyük például a fákat! A szólásmondás szerint a fák állva halnak meg - vagy ledöntik, vagy kitermelik azokat. Sajnos, a Kisalföld térségében van egy harmadik ok is: a szomjhalál. Mivel a talajvízszint egyes helyeken 5-8 métert is csökkent, ezt a gyökérzet már nem érheti el. Hiába van elõttem akár több hektoliter víz is, ha nem érem el, mert oda vagyok kötözve valamihez - itt a talajhoz. Jelenleg már statisztikailag is bizonyítható, hogy a száradás, kiszáradás megkezdõdött. Errõl saját szemünkkel is meggyõzõdhettünk, amikor az õszön a környezetvédelmi bizottság térségi vizsgálatánál kint voltunk a területen. Vannak fák, amelyek már kiszáradtak, sok fán láthatók a száradás jelei. Az ember 20-30 napot bír ki víz nélkül, a fák esetében ez 5-6 évet is jelenthet. Márpedig ez megkezdõdött. Itt az õshonos fák életkora 80-120 évig tart, ennyi idõ után lehet vágásérett. Amit csemetében vagy újulatban most pótolunk, ha megered, úgy durván a dédunokáink 100-120 év múlva tudják hasznosítani.
De nemcsak ez a probléma a fák pusztulásával, hanem az ezzel kapcsolatos kutatási eredményeket sem vesszük figyelembe, és nem is alkalmazzuk azokat. A mérések azt mutatják, hogy a növényzet szilárd részének felépítésénél, a fotoszintézisnek nevezett folyamatnál oxigén termelõdik és széndioxid-elvonás történik. Konkréten az erdei fák esetében egy tonna fásszerkezet növekedésénél 1800 kilogramm széndioxid-elvonás és 1300 kilogramm oxigén-kibocsátás jön létre. Jelen esetben hektáronként évente itt az élõfa a természetbõl, légtérbõl elvon 800-900 kilogramm széndioxidot, termel 650-700 kilogramm oxigént - a kiszáradt fa pedig semmit. Pedig a Szigetköz 90 százalékát borította vagy borítja erdõ.
Meg vagyok gyõzõdve, hogy minden képviselõtársam tudja és ismeri a levélzet levegõtisztító, abszorbeáló hatását, mert ha ez nem így lenne, nem tartana lakásában növényzetet, kertjeit, telkeit nem ápolná, nem igyekezne víkendházat venni a zöldterületeken, hanem a sivatagban venne olcsón, hiszen ott jóval kedvezõbb áron tudna térséghez, területhez jutni. A térség, mármint a Kisalföld egy óriási élettér. Itt minden növényre szükség van.
Másik probléma az, hogy itt 10-tõl 700 méter vastagságig kavicsos, sóderes hordaléktalaj van. Ezt a Duna évezredek folyamán építette ki. Ez a talaj, mármint a sóderréteg, óriási vízbázist képvisel. A Duna magyarországi felsõ szakaszának sajátos talajrétegezése is kialakult, ami feltöltõdött sóderrel, amely fölött 50-150 centiméter földmûvelésre alkalmas humuszréteg terül el. Ennek eredete az, hogy hosszabb idõ alatt a Duna árterülete miatt rétegesen lerakódott az iszap, a felsõ réteg alatt lévõ sóder, a körzet vízháztartása a könnyû vízáteresztõ-képessége miatt a Duna vízszintjével szinte azonos idõben változik. A mosoni gyors kiszáradás pillanatok alatt megy végbe a szivattyúzás ellenére, hiszen nem kap elegendõ vizet, a Duna vízszintje pedig nem tud emelkedni, mert a teljes területet kellene feltölteni vízzel a sóderes altalajban. Mivel a Duna vízszintje jóval lejjebb van a kívántnál, ebbõl adódóan nem tud létrejönni a sóderrétegben a rétegvízfolyás. Az a sóderréteg, ami a vízet tárolja, gyûrõdéssel alakult domborzati területté, és erre rakódott egy igen vastag sóderréteg. A domborzat, ami nem vízáteresztõ, tehát az õstalaj, hegyeket, völgyeket alkotott. Ezért van az, hogy 10-400 méter vastagságú sóder képzõdött. Ha a talajvízszint olyan mértékben süllyed, hogy a felsõ összeköttetés megszûnik, akkor mélyebb rétegekben, üregekben kagylószerûen állóvíz keletkezik. Nem kell mondanom, hogy az állóvíz milyen károsodási folyamaton megy keresztül: kiszáradás, folyásnélküliség, állás miatt összegyûlnek ott a különbözõ káros tápsók és más környezeti hatások, amit a folyamatos vízmozgás nem tud közömbösíteni.
Nem marad más hátra, csak az, hogy megemeljük a Duna szintjét. Ezzel elérhetjük az altalaj vízkészletének a feltöltését, és ezzel beindíthatjuk az altalaj vízáramlását. Szakembereink véleménye szerint ötéves idõtartam szükséges ahhoz, hogy ez esetben visszaálljon az eredeti állapot. Természetesen ehhez szükséges a körzet szennyvíztisztításának a rendbetétele is. Ugyanakkor célszerû megvizsgálni, mi annak az oka, hogy Bécsben a Duna tiszta, ugyanakkor a Szlovákiából érkezõ fõfolyó már szennyezett.
A Duna fenékgáttal történõ vízszintmegemelése nem lehet végsõ megoldás a Bõs-Nagymaros vízmû megoldásához, mert a fenékgát a Duna vízhozamát nem növeli meg. A Duna folyási sebességének és a meder méreteinek optimálisnak kell lenni. Fenékküszöb - vagy nevezzük fenékgátnak - az Öreg-Duna medrében épül, ahol a sodorvonal van, azaz az országhatár. Lényegében ezért kapja ez az ág a jelenlegi vízhozam egytizedét, azaz 200-300 köbméter/secundumot, mivel így a papírformai határ elismerhetõ. Ez a vízmennyiség azonban hajózásra alkalmatlan, hiszen 250-300 köbméter/secundum víz folyása esetén sem alakul ki 1,2-1,5 méternél nagyobb mélység. A fenékgát ezt az alacsony vízmagasságot a gát feletti részen több méterrel emelné, s így a mellékágakban az igénynek megfelelõen akár 150 köbméter/secundum mennyiségû víz is átzsilipelhetõ.
Tisztelt Képviselõtársak! Ezen témakörrõl igen sok vélemény alakult ki, sok esetben a jogos érv keveredett a jogtalan érvvel. Mindenki szeretné az eddigi eredményes vagy eredménytelen munkáját sikerként elkönyvelni, de rengeteg a hibás döntés. Amikor 1977-ben aláírták a szerzõdést és 1978-ban megkezdték az építést, sok minden nem volt tisztázva. Ezért hangulati csatározások, politikai állásfoglalások, feltupírozott vízminõségromlás stb. hangzott el. Voltak és vannak olyan állítások, hogy ahol a tározó van, ott az pár év alatt telítõdik, eliszaposodik. Nem vették figyelembe, hogy fentrõl nem is jön annyi hordalék, mint amit állítanak. Beütemeztek olyan üzemelési módot - például csúcsrajáratást -, ami négy-ötméteres naponkénti ingadozást jelentett. Erre sem volt ilyen domborzati viszonyok között tapasztalat. Ezen is módosítani kellett, vagy kell, hogy az ingadozás ne rongálja a partokat. Tapasztalták, hogy a nemes halak eltûnnek. Eltûnnek, mert a haljáratokban kevés lett a víz.
Többször módosították, például 1989-ben gyorsították, pár hónap múlva felfüggesztették az építkezést, felmondták a szerzõdést, elkészült a C- változat, bontják a nagymarosi gátat stb.
(12.40)
Jó lenne, ha a kis- és nagyberuházásoknál a tervszerûség és a megfontoltság lenne a jellemzõ. Lassan oda jutunk, hogy országunkat a félbemaradt tervek országának nevezhetjük, nem pedig a rövid, közép- és hosszú lejáratú tervek országának.
A kérdések kérdése: hogyan tovább? Szivattyúzás, fenékküszöb, fenékgát, keresztgát stb. legyen-e? A javaslat ideiglenes vízpótlásra utoljára keresztgát elhelyezését javasolja. Mivel a keresztgát nem azonos a völgyzáró gáttal, ezért megérdemelne egy pár szót, hogy fenékküszöbnek, fenékgátnak vagy keresztgátnak nevezzük-e. Meg kell jegyezni, hogy a tervezetben maga a fenékgát vagy fenékküszöb felsõ pereme alacsonyabban van a partvonal felsõ részénél, tehát az árterületekre a víz nem hat át, ezért bármelyik fogalmat is használjuk, többé-kevésbé helytálló.
Ha az emelt gát pereme olyan magasságban van, hogy a megemelt vízmagasság elegendõ megfelelõ mennyiségû víz szakszerû szétosztására, továbbá a hágai döntést nem befolyásolja, a módszer gazdaságosabbnak látszik, mint a szivattyúzás, akkor a javaslat megalapozott. Ha a feltételek nincsenek meg, akkor elhibázott. A kárelhárítás érdekében dönteni kell. A döntést nem lehet hangulatilag motivált vagy terrorizált érvekkel - például: ha nem úgy döntesz, ahogy szeretnénk, akkor majd a következõ választásokon megbuksz - támadni vagy befolyásolni. A döntés minden oldalról megalapozott szakmai döntés legyen, olyan döntés, amely találkozik a térség véleményével, támogatásával. Olyan legyen, hogy ha késõbb kiderül, van jobb megoldás, akkor az megvalósítható legyen. Most fõleg a kárelhárítás kötelezettsége motiválja döntésünket.
Igen Tisztelt Képviselõtársak! Felnézve az órára, nem tudom, hogy elegendõek-e az eddig elmondottak mintegy 14 és fél percben... (Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Elegendõek!)..., az önök meggyõzését elértem-e, de szeretném pár mondatban ismertetni az álláspontunkat, amely talán világosabb és rövidebb lesz.
Összefoglalva: a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt képviselõi, vezetõsége, tagjai tudatában vannak, hogy a víz az élet bölcsõje, a víz az emberiség fennmaradásának záloga. Ezért valljuk, hogy minden hasznos vagy hasznosítható vizet meg kell fogni, felhasználni magunk hasznára, jövõnk boldogulására a politikától mentesen. Ennek szellemében fogunk szavazni is. Köszönöm szépen. (Taps.)