DEUTSCH TAMÁS (Fidesz): Én azt hiszem, hogy Bársony András téved, amikor azt mondja, hogy a ma kialakult súlyos helyzetben, amikor Hollandiának egy jelentõs része árvíz alatt van, akkor holland oldalról ne hangoztak volna el olyan aggályok, hogy ezért az árvízért nem felelõs-e véletlenül az a német fél, amely egyoldalúan épített meg gátat a Rajnán.
Azt gondolom, hogy itt, amit én elmondtam, az nem a között tesz egyenlõségjelet, hogy akkor árvízek lesznek, ha fenékgát épül a Dunán. Nem ezt állítottam. Azt próbáltam csak elmondani, hogy egy mûszaki megoldásnak bizony ma még egyelõre nem látható politikai következményei is vannak. Éppen ezért nem tudok egyetérteni azzal a megközelítéssel, amely ab ovo mindenfajta politikai felhangot le kíván hántani egy mûszaki kérdésrõl, mert én azt hiszem, hogy a Rajnán felépített gát megépítése a felépítés pillanatában mûszaki kérdés volt, ma pedig egy nagyon fontos politikai kérdés. Az a politika kérdés, hogy ki a felelõs azért, hogy ekkora árvíz volt Hollandiában.
Ma tehát az 1843-as folyamkilométernél felépítendõ fenékgát megépítése nem csak egy mûszaki kérdés. Egy olyan nagyon bonyolult kérdés, amelynek van mûszaki vonatkozása, de ennek nagyon súlyos politikai, belpolitikai, biztonságpolitikai, külpolitikai, ökológiai, tehát környezetvédelmi és gazdasági vonatkozásai is vannak. Ezt egy parlamenti vita során nem lehet lehántani errõl a kérdésrõl. Nem a METESZ egyik szakmai vitáján vagyunk, ahol a fenékgát mûszaki paramétereirõl kellene véleményt cserélnünk.
Arra, amit Szabó Lajos Mátyás mondott: Én felelõsségem teljes tudatában mondtam el valamennyi szót, amit elõbb ott a pulpituson volt szerencsém elmondani.
Én úgy érzem, hogy akinek egy kicsit jó a hallása, az kihallhatta ezt a felelõsséget ebbõl a hozzászólásból. De én úgy ítélem meg, hogy tarthatatlan vagy tarthatatlan lenne, ha gyakorlattá válna az, ha mindenfajta kritizálható, sõt megalapozottan kritizálandó kormányzati és más lépés bírálatával szemben állandó ultima ratióként az Európai Unióba való integrálódás szent parancsa hangzana el ebbõl a parlamentbõl.
Nem igaz, hogy minden egyes kormányzati lépés kritikája a magyar integrációs esélyeket rontaná. Nem igaz, hogy minden kormányzati lépés ab ovo javítja a magyar integrációs esélyeket. Egyetértünk abban, hogy megalapozott lépéseket kell tenni a magyar kormány külpolitikájának, amely - zárójelben jegyzem meg - jó, ha olyan külpolitika, amely hatpárti konszenzuson nyugszik, márpedig a Meciar-Horn tárgyalásnak például a két ország között kötendõ alapszerzõdést illetõen voltak olyan részei, amelyekkel kapcsolatban nagyon súlyos véleménykülönbség van a parlamenti pártok között - ezt a zárójelet persze most rögtön be is zárom.
Abban tehát egyetértünk és abban nem is lehet vita, hogy igenis rendezni kell a szomszédos országokkal a viszonyunkat. Ez segíti Magyarország európai integrációját, de e viszony rendezése nem jelenthet a magyar fél számára ökológiai...(Az elnök kikapcsoltatja a képviselõ mikrofonját.)