KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! Sajnos, a helyzet nagyon lesújtó, amire ön utalt is, ugyanis az adatok - amiket kérdezett - nem állnak rendelkezésünkre, illetve nagyon ellentmondásosak. Nem állnak rendelkezésre adatok a csángók lélekszámáról sem, hiszen a becslések szerint 80-100 ezren vannak, ugyanakkor a moldovai népszámláláskor 7 megyében összesen hatezren vallották magukat 1991-ben magyar anyanyelvûnek, akiket csángónak lehet minõsíteni, miközben 244 ezer a katolikusok száma. Tehát ez jelzi, hogy a hatezres adat valószínûleg jóval kisebb a valóságosnál.
Iskoláik, kulturális intézményeik nincsenek. A magyar anyanyelvû papok hiánya is nehezíti a probléma megoldását. '93 januárjában Kelemen András államtitkár úr adott át egy emlékeztetõt Angelo Acerbi nunciusnak a kérdés rendezését elõmozdítandó. A Szentszék mellett mûködõ nagykövetségünk, korábbi nagykövet úr, Keresztes Sándor úr és a jelenlegi nagykövet, Bratinka József úr folyamatosan napirenden tartja a kérdést. És szerepel ez a kérdés Göncz Árpád köztársasági elnök úr tárgyalási tematikájában is, akit február 9-én, tehát 2 nap múlva fogad magánkihallgatáson II. János Pál pápa, illetve aki megbeszélést folytat Sodano bíboros államtitkárral, a vatikáni kormányfõvel.
Tehát a kérdést napirenden tartjuk. Problémát jelent viszont, hogy a Szentszék a katolikus csángók legnagyobb részét román nyelvû román állampolgárnak tekinti, csak egy töredéküket tekinti a magyartól bizonyos tekintetben eltérõ tájnyelvet beszélõnek, tehát nem románnak, és egyházi kérdésekben Jasi püspökét tartja illetékesnek. Ez a Szentszék álláspontja. Ennek a megváltoztatására teszünk erõfeszítéseket, de egyelõre eredménytelenül.
Ezeket szerettem volna képviselõ úrnak elmondani válaszként, és még egy megjegyzés. Az egyházi autonómia kérdését, amirõl képviselõ úr beszélt, én készséggel elfogadom, a baj az, hogy a Vatikán, a római katolikus egyház nem ismer ilyet. Köszönöm. (Taps.)