KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselõ Úr! Most könnyû lenne a helyzetem, ha korrektnek tartanám, hogy csupán annyit válaszoljak, hogy igen, kezdeményezni fogom. De mégis azt hiszem, hogy ez a válasz nem helyes. Tudniillik a kérdése kétrétû, két különbözõ dologról szól, és a két különbözõ dologra két különbözõ választ kell adnom.
Az elsõ kérdésre, hogy tudniillik kívánja-e támogatni a kormány a hátrányos helyzetû fiatalok képzését Esztergomban, illetve a hozzáfûzött járulékos kérdésre, hogy ebben a témában együtt kíván-e mûködni a Munkaügyi Minisztérium a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztériummal, természetesen csak egyértelmûen igent tudok válaszolni. Azt kell válaszolnom, hogy bár a testületesdi nem mindig a lehetõ legjobb formai megoldása a dolgoknak, e témakörben kitûnõ az együttmûködés a két tárca között, amelyet a jövõben is tovább kívánunk folytatni.
Még azt is hozzá kell tegyem, hogy nemcsak a Munkaügyi és Mûvelõdési, hanem a Munkaügyi, a Népjóléti és a Földmûvelésügyi Minisztérium között is kiváló együttmûködés van a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetû fiatalok képzésével kapcsolatban. Azt hiszem, nem véletlen, hogy 1991-tõl napjainkig az intézmények száma 65-rõl 317-re, az ezen intézményekben képzett tanulók száma pedig 3335-rõl 21 698-ra emelkedett.
Az ön kérdése azonban egy konkrét intézményhez, az esztergomi Kolping- iskolához fûzõdik, itt már a kérdés egy kicsit bonyolultabb. A Magyar Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya 1988-ban írt alá egy egyezményt, ennek alapján indult el a Kolping-iskolák létrehozása, az intézmények alapításában a Magyar Kolping Szövetség kezdettõl fogva részt vett. Ebben a programban alapították meg a Kolping-iskolákat Békásmegyeren, Gyöngyösön, Várpalotán, Szekszárdon és Pécsett.
Az esztergomi intézmény létesítését a német oktatási és tudományos minisztérium kezdeményezte annak érdekében, hogy itt, a térségben a hátrányos helyzetû fiatalok képzése mellett a hasonló intézmények pedagógusai számára is továbbképzési bázist hozzanak létre. Azt azonban nyomatékkal hangsúlyoznom kell, hogy a létesítéssel és az intézmények mûködtetésével kapcsolatban a Munkaügyi Minisztérium semmiféle szerzõdéses kötelezettséget nem vállalt.
Azok számára, akik nem tudnák, szeretném elmondani, hogy az Adolf Kolping nevéhez kapcsolódó mozgalom hazánkban a katolikus szakképzési törekvések folytatását vállalta, karitatív és szociálisan érzékeny törekvésüket a Munkaügyi Minisztérium mindig is nagyra becsülte és támogatta. Ezért a szekszárdi és gyöngyösi iskolák a Szakképzési Alaptól 1 millió 425 ezer forint támogatásban részesültek, a Foglalkoztatási Alapból a szekszárdi pályázat 1993-ban 2,3 millió forintot, a békásmegyeri iskola pedig 10 millió forintot kapott. Azt is tudni kell, hogy ezek az intézmények általában egyházi tulajdonba visszaadott ingatlanokban mûködnek. Az esztergomi központ azért, hogy a mûködtetését biztosítsa, közoktatási megállapodást kötött a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztériummal, mivel az önkormányzattal ilyen közoktatási megállapodás megkötését sikertelenül kísérelte meg.
Azt hiszem, a számok önmagukért beszélnek: 1994-ben 2 millió 383 ezer forintot, '95-ben 1 millió 149 ezer forintot utalt át a tárca két hónap alatt. Ez a támogatás megegyezik a többi Kolping-iskola támogatásának nagyságával.
Ezért összefoglalóul azt tudom mondani, hogy a kormány is, valamint a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium is a mûködtetési felelõsségébõl adódó teendõinek eleget tett.
(16.00)
Külön kötezettséget nem vállalt Munkaügyi Minisztérium sem szóban, sem írásban az esztergomi iskolával kapcsolatban. Munkatársaim valóban ott jártak az intézményben, tudniillik megpróbálták megtudni, hogyan is került ez az interpelláció a Munkaügyi Minisztériumhoz, hiszen a Munkaügyi Minisztérium nem mûködtetõje, nem fenntartója az intézménynek, ezért sem szerzõdési, sem mûködtetési kötelezettsége nincs az intézménnyel kapcsolatban.
Lehet, hogy az interpelláció alapja az a közel tizenegy millió forintos áfa-visszatérítés, amely az ön írásos interpellációjában szerepel. A Munkaügyi Minisztérium jó szándéktól áthatva, fölismerve azt a helyzetet, hogy az áfa- visszatérítést csak a '95-ös szabályok teszik az intézmény számára lehetõvé, fölajánlotta és kérte a kormánytól, hogy a saját tartalékából fizethesse ki az intézmény helyett. Én azt hiszem, ez a gesztus önmagában is értékelhetõ. Nem interpellációs nyomásra, nem a kérdés benyújtása után született javaslatról van szó: több hete államigazgatási körözésen van a javaslat.
Ezért, megismételve az érintett tárcával való együttmûködés jószándékát és úgy ítélve meg, hogy ennek az együttmûködésnek megvannak az alapjai, nem tudok mást mondani, mint azt, hogy szívbõl remélem, ez a magánintézmény a kezdeti finanszírozási nehézségeken túljut, és Rüttgers miniszter urat egy mûködõ intézmény tanévnyitóján láthatjuk vendégül '95 tavaszán. Jóllehet ígéretem csak féllábas...,