DR. FODOR GÁBOR mûvelõdési és közoktatási miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Ház! Kedves Kovács Képviselõ Úr! Úgy érzem, nincs oka igazában olyan indulatokra, amelyek a kérdéseiben megjelentek, és azt hiszem, amiket feltételez mûködésünkkel kapcsolatban, ezek tévedésen alapulnak. Megpróbálom elmondani az álláspontomat az ön által feltett kérdésekkel kapcsolatban.
Elõször is: az érettségi vizsgák szervezésével kapcsolatos feladatot a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló, 1994-ben kiadott, egyébként június 8-án megjelent MKM-rendelet a fõvárosi, megyei jogú város fõjegyzõjétõl elvonva, a tankerületi oktatásügyi központokra ruházta.
Megjegyzem, mindez akkor történt, amikor már tudott volt a választások kimenetele, s a gyõztes pártok TOK-okkal kapcsolatos álláspontja, holott minderre már korábban is lehetõsége lett volna az akkori kormányzatnak, hiszen a közoktatásról szóló törvény 1993. szeptember 1-jétõl lépett hatályba.
A tankerületi oktatásügyi központok a jelzett jogszabály alapján az 1994. évi szeptemberi-októberi javító-pótló vizsgaidõszak idején végezték el ezt a tevékenységet. A kormányprogram hatodik része célul tûzte ki a tankerületi oktatásügyi központok megszüntetését. Ennek megfelelõen készült a közoktatási törvény módosító javaslata is, amely szándékaink szerint a tavaszi ülésszakon a parlament elé kerül. Ezzel összefüggésben elõ kell készíteni a TOK-ok megszüntetésével, jogutódlásával kapcsolatos intézkedéseket. Ezért egy januári körlevélben Honti Mária államtitkár asszony meghívta január 27-ére a fõvárosi, megyei, megyei jogú városi oktatási szakértõket, jelezve, hogy az érettségi vizsgák szervezését tervezzük visszahelyezni a TOK-októl a jegyzõk hatáskörébe. Idéznék ebbõl a levélbõl egy mondatot: "Az elõttünk álló idõszak egyik legfontosabb tanügyigazgatási feladatának az érettségi vizsgák megfelelõ színvonalú elõkészítését tartom - írja az államtitkár asszony. Azt tervezzük, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelõen a fõjegyzõket, jegyzõket kérjük fel az érettségi vizsgákkal kapcsolatos teendõk irányítására, lebonyolítására. Tárcánk tanügyi igazgatási fõosztályának szervezésében a fõvárosi, megyei, megyei jogú városi oktatási szakértõk számára e hónap 27-én összehívott értkezleten errõl egyébként részletesen is szó lesz..." és így tovább.
(16.30)
Tehát a 11/1994-es MKM-rendelettel, amire az elõbb hivatkoztam, és a 17/1994-es MKM-rendelet módosításával kívánjuk megtenni az egyes nevelési, oktatási jogszabályoknak az összhangba hozatalát a kormányprogrammal.
Az interpelláció másik témája a négyjegyzék ügye. A vizsgáztatási névjegyzékre történõ jelentkezésre felhívó pályázat a Mûvelõdési Közlöny 1993. évi 25. számában jelent meg. Az MKM megfelelõ rendelete újabb kiírás nélkül folyamatossá tette a pályázatra való jelentkezést. Az érettségiztetéshez szükséges körülbelül 2600 fõvel szemben e feladatra alig 1400-an jelentkeztek. Sajnos, ez az elõzõ mûvelõdési kormányzat nem eléggé alaposan végiggondolt rendelethozatalának és pályázati kiírásának a következménye.
Mint ön elõtt is ismert lehet, a rendelet értelmében az augusztus 31-éig pályázókat vehette figyelembe a névjegyzéket jóváhagyó bíráló bizottság az õszi elbíráláskor.
Mint említettem, nem érkezett elégséges pályázat, ráadásul a beérkezõk egy része is hiányos volt, ezért az érettségi zavartalan lebonyolítása érdekében kényszerült arra a minisztérium, hogy az érvényes pályázati kiírás tiszteletben tartása mellett a pedagógiai intézeteket szándékozik mozgósítani az ismerten jó munkát végzõ pedagógusok pályázatra történõ megnyeréséhez.
A pedagógiai intézetek ennek a felkérésnek mint szakmai információt szolgáltató szervezetek tesznek eleget. Amennyiben újabb pályázatot írtunk volna ki, akkor a közlönyben való hosszadalmas átfutást, valamint a jelentkezések beérkezésének és elbírálásának több hetes idõtartamát figyelembe véve nem lenne garantálható a névjegyzék idõben történõ megjelenítése.
Gyorsított eljárásunk egyébként nem sérti a közoktatási törvény 101. §-át, hiszen a beérkezett pályázatokról az erre a célra létrehozott bíráló bizottság fog dönteni.
Végül, képviselõ úr kérdéseivel kapcsolatban a következõket tudom válaszolni:
1. A közoktatásról szóló törvényt természetesen hatályosnak tekintem, jóllehet módosítását fontosnak tartom. A vizsgáztatási jegyzékkel és az érettségi szervezésével kapcsolatos kérdésekben törvénymódosítást nem igénylõ változtatási szándékaink vannak.
2. Nem áll szándékunkban végrehajtási rendeletekkel ellentétes intézkedést tenni. Mint említettem, a szóban forgó körlevélben a minisztérium vezetõ tisztségviselõje tervezett módosításról írt.
3. A végrehajtási rendeletek módosítása szándékunkban áll, olyannyira, hogy a jövõ héten kerül a miniszteri értekezlet elé, így hamarosan nyilvánosságra is kerülhet.
4. A tervezett végrehajtási rendelet módosítása nem befolyásolja az iskolák mûködési rendjét. Az érettségikkel kapcsolatos módosítás a szervezõ önkormányzati hivatalokat, jegyzõket, fõjegyzõket és a tankerületi oktatásügyi központokat érinti. A vizsgáztató lista pedig idõben és szükséges létszámmal megjelenhet.
5. Végezetül, az érettségivel kapcsolatos változtatásoknak nincs számottevõ többletköltsége.
Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps.)