DR. KISS RÓBERT (SZDSZ): Tisztelt Elnöknõ! Tisztelt Országgyûlés! Nagyon röviden négy szempontot szeretnék elmondani, és szeretném, ha szavazatuknál ezt a négy szempontot figyelembe vennék.
Két rövidebb - azt is mondhatnám, két kisebb szempontról - és két hosszabb szempontról van szó. De összességében igyekszem nagyon gyorsan befejezni mondandómat.
A két rövidebb szempont, amely sokszor elhangzott a korábbiakban, nevezetesen az, hogy a szivattyúzásnak nagyon negatívak voltak a tapasztalatai. Hiszen az elmúlt év során szivattyúzással próbálták meg a vízpótlást.
Tájékoztatnom kell önöket, ennek a szivattyúzásnak nem lehetnek és nem is voltak tapasztalatai. Ugyanis a vegetációs idõszakban és a vegetációs idõszak leglényegesebb és legfontosabb részében ez a vízpótlás egyszerûen nem mûködött.
Egyébként még a szempontok között szerepel az is, hogy ez a szivattyúzás túlzottan drága a fenékküszöbhöz képest. Csak egy összehasonlítást szeretnék mondani. A maximális költségek: ha a szivattyúzás éjjel-nappal, vegetációs idõszakban és vegetációs idõszakon kívül menne, akkor is, a költségeket figyelembe véve, körülbelül ezer napig, azaz közel három évig lenne elegendõ szivattyúzásra az a költség, amely a fenékküszöb megépítéséhez várhatóan szükséges lesz.
A második kis, rövid szempont, amit a határozat hátterét képezõ tanulmány egyik szerzõje mondott, és egyik szerzõjének a véleménye. Szó szerint idézem, nehogy a késõbbiek során ebbõl bármilyen félreértés is legyen. "A fenékküszöbnek, a fenékküszöb megépítésének és a vízszint ilyen módon történõ emelésének nagyon kis hatása van a talajvízszintre." Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a környezõ területeken - amit a lakosság vár, mert várja - , a mezõgazdasági területeken valamilyen módon és nagymértékben emelkedjék a talajvízszint. Ez elõreláthatólag és a szakértõ véleménye szerint nem fog bekövetkezni.
Azok, akik a Szigetközben laknak, nem biztos, hogy mindenáron a fenékküszöböt szeretnék. Õk azt szeretnék és számukra az lenne a legjobb, ha az Öreg-Dunában legalább akkora vízmennyiség folyna, mint amekkora az az Európai Közösség ajánlásában korábban szerepelt.
Még két szempont. Ezek az úgynevezett általam hosszabbnak nevezett szempontok. De azért hosszabbak, mert három részre osztottam mindegyiket. Ezek a nemzetközi jogi szempontok.
A nemzetközi jogi szempontoknál különbözõ véleményeket lehet figyelembe venni, a költségvetési bizottságétól kezdve a környezetvédelmi bizottság véleményéig bezárólag. De azt hiszem, a legcélszerûbb, ha a Külügyminisztérium és a Külügyminisztérium nemzetközi jogi fõosztályának a véleményét vesszük figyelembe, amely ezzel kapcsolatosan megjelent, és teljesen hivatalosnak tekintendõ.
Itt három pontra szeretném az önök figyelmét felhívni. Megint szó szerint mondanám mind a hármat. "A magyar fél semmilyen olyan mûszaki megoldást nem támogathat, amely anélkül valósul meg, hogy az az elterelés elõtti állapothoz közelítene, azt sugallva ily módon, hogy a magyar fél belenyugodna a fennálló állapotba." Ez az egyik.
A másik, szintén ugyanebbõl a véleménybõl: "Minél kevésbé hasonlít a szlovákok által javasolt megoldáshoz a magyar megoldás, az ideiglenes megoldás is, annál könnyebb azt a hágai nemzetközi bíróság elõtt védeni."
A harmadik: "A szivattyúzás kivételével valamennyi megoldáshoz a szlovákok beleegyezése szükséges." Ezután egy zárójeles megjegyzés: "(A fenékküszöb megépítése esetén is, illetve a többi, valamennyi esetben szerzõdést kell kötni a szlovákokkal, amelyben az elbontás feltételeit is rögzíteni kell.)" Tehát az elbontás feltételeit is rögzíteni kell a szerzõdésben a nemzetközi jogi fõosztály javaslata szerint.
Végül a harmadik dolog, amire szeretném felhívni az önök figyelmét s lehet, hogy nagyon optimista voltam az elõbb a költségek megítélésében. Tudniillik ha ilyen ütemben emelkednek a költségek, mint ahogy az elõzõekben, mondjuk az elõzõ másfél-két évben emelkedtek, akkor lehetséges, hogy több milliárd forintot fogunk elérni.
S megint az adatok: Az 1993 áprilisában elõterjesztett kormányhatározat- tervezetben a fenékküszöb építésének költségeit 40, azaz negyvenmillió forintban határozták meg. 1994 februárjában, közel egy évvel ezelõtt, amikor az Országgyûlés elé került ez a bizonyos határozat, amelynek módosításáról rendelkezünk, akkor már 86 millió forintra rúgott ez a költség, és 10 millió forint volt a fenntartásnak a költsége.
(19.50)
Ebben az évben és ugyanabban a tanulmányban, amelyik szintén ezt a határozatot alapozza meg, a szöveges részében még 400 millió forintról beszél, de az összehasonlító táblázatban már 590 millió forintról van szó. És szintén hadd hivatkozzam még valakire, akit - legalábbis véleményem szerint - szakembernek lehet tekinteni: az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a vezetõjére, aki február 3-án, pénteken az Objektív címû mûsorban nyilatkozva kifejtette, hogy az építés, tehát a megépítés költségei közel 900 millió forintra fognak rúgni, míg az elbontás költségei ennek körülbelül másfélszeresét jelentik. Azaz ha ezt vesszük figyelembe - és én azt gondolom, az ottani vízügyi igazgatóságnak az igazgatója szakember -, és nagyon optimistán ítélem meg, akkor is ez az összeg már kétmilliárd forintot jelent. Még egyszer hangsúlyozom, amit korábban mondtam: hogyha a szivattyúzással összehasonlítjuk - a szivattyúzás maximumával, és ennek, mondjuk, a vegetációs idõszaki részével -, ez azt jelenti, hogy öt-hat évig lehetne szivattyúzni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.)