JUHÁSZ PÁL (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak egy sokszor emlegetett tényre szeretnék reagálni, mert félreértés van. Mindenki megnézheti a legújabb Figyelõben a 14. oldalt. Ebbõl kiderül, hogy 1994. év második félévében négyszer annyi kárpótlási jegyért adtak vagyont, mint az elsõ félévben. Tehát ilyen értelemben igen jelentõsen fokozódott is a kárpótlási jegy vagyonnal való beváltása az állam részérõl. Félreértés ne essék, ez nem igazán a kormány érdeme vagy nem érdeme, a körülmények ezt így hozták magukkal. Az árfolyamzuhanás egyik oka nyilvánvalóan az, amit Glattfelder úr mondott, a bizonytalankodás, és az árfolyamkilátásokkal is kapcsolatos. De a mélyebb oka nem ez. Egyszerûen arról van szó, hogy - teljesen végiggondolt kínálat nélkül - 1994-ben kiömlött egy csomó kárpótlási jegy. Ehhez megteremteni a kínálatot idõ kell. Sajnos a piac így mûködik. Ahol az egyik oldalon nagyon elszalad a gyeplõ, a másik oldalt csak nagyon lassan lehet egyensúlyba hozni. Ennyit arról azoknak, akik azt hiszik, hogy itt eszmékrõl van szó. Arról az egyszerû dologról van szó, hogy aki nem adja össze a számokat, az árt a saját eszméjének is. (Taps.)