DR. KÖKÉNY MIHÁLY, népjóléti minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nagyon röviden: Schamschula képviselõ úrnak igaza van, a nadrágot foltozzuk, de nem szabad azt elfelejteni, hogy ez a mostani javaslat semmilyen más célt nem szolgál, csak a társadalombiztosítási alapok idei nullszaldós költségvetésének megalapozását. Igen, nagyon sok javaslat hosszadalmas vita után maradt talpon, tulajdonképpen a járulékalap szélesítésével kapcsolatos javaslatok 10 milliárdos bevételi többletet szeretnének elérni, és ezt a többletet az alapok az ellátási kötelezettségek teljesítéséhez nem tudják nélkülözni.
Egyébként megítélésem szerint ez nem hozható összefüggésbe a vagyonjuttatással, ugyanis az a 300 milliárd, amelynek az átadására a törvényi határidõ már rég lejárt, a gazdálkodás biztonsága érdekében szükséges, és nem hiszem, hogy az önkormányzatoknak szabad lenne ezt a folyó költségvetés kiadásaihoz felhasználni.
Azért még hadd jegyezzem meg azt is, hogy a 24 százalékos nyugdíjemelés második részérõl már a jelenlegi kormány közremûködésével készült elõterjesztés, ha szabad azt mondanom, a két kormány felelõssége legalábbis közös ebben. Egyébként a nyugdíjemelés mértékét törvény szabályozza, szeretném tisztelt képviselõtársaimat emlékeztetni, és ez úgy szól, hogy a nyugdíjakat a várható nettó keresetnövekedés mértékének arányában kell növelni.
Ami pedig Kis Gyula József képviselõtársam hozzászólását illeti, szeretném megjegyezni azt, hogyha félreértésekre adhat okot, hogy mi a kormány álláspontja az üzleti biztosítások járulékoltatásával kapcsolatban, akkor, hogy senkiben ne maradjon kétség; a javaslat pontosan azt tartalmazza, hogy az üzleti biztosítások munkáltató által fizetett díja után is teljes egészében fizessék meg a munkáltatók a 44 százalékos járulékot - a hatályba léptetõ rendelkezésekben ez van -, csak nem kívánnánk ezt érvényesíteni az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék esetében, éppen azért, hogy a kiegészítõ biztosítások megkötését ösztönözzük. Köszönöm szépen.