BAUER TAMÁS (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nagy figyelemmel hallgattam Mádi László képviselõtársam hozzászólását. Azért is, mert a nyugdíjakkal, családi pótlékokkal, szociális juttatásokkal kapcsolatos viták a parlament megalakulása után rendszeresen úgy néznek ki, hogy az ellenzéki, általában szociális kérdésekkel foglalkozó képviselõk szociális igényeket fogalmaznak meg, tekintet nélkül az ország lehetõségeire általában, és ezzel szemben a kormányra és egy-két kormánypárti képviselõre, különösen a pénzügyi és gazdasági kérdésekkel foglalkozókra hárul az a feladat, hogy a korlátokra is figyelmeztessenek. Ez egy nagyon szerencsétlen szereposztás, és az az ellentét, ami a jogos igények és a lehetõségek között feszül, úgy szokott megjelenni, mint kormánypárt és ellenzék közötti vita.
Én nagyon örültem annak, amikor Mádi László, a jelenlegi Országgyûlésben ellenzéki képviselõtársunk hozzászólásában a maga valóságának megfelelõen fogalmazódott meg ez a probléma. Õ maga fogalmazta meg mind az igények, mind a lehetõségek szempontjait. Én ezt egy nagyon üdvözlendõ hozzászólásnak tartottam. Egyetértek azzal a véleményével, hogy ennek az Országgyûlésnek - és elsõsorban a többségnek - alaposan végig kell gondolni úgy az egész problémát, ahogy ezt a kormányprogramban is elõirányoztuk és amit ebben az eltelt jó fél évben még nem tudtunk megtenni. Én ezért ezt a hozzászólást a dolog lényegénél fogva üdvözlöm, szerencsésnek tartom, és nagyon örülnék, hogyha a nyugdíjakkal, családi pótlékkal - és így tovább és így tovább - kapcsolatos vitáink a következõ három és fél évben ilyen hangnemben folynának, mint az õ hozzászólásának a lényegét tekintve. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a bal oldalon.)