DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Nem szeretnék a vitazáró kapcsán az ügyrendi vitában állást foglalni, de annyit talán engedjenek megjegyezni Trombitás Zoltán képviselõ úr részére, hogy a kormány már a rendkívüli ülésszakra - január 30-ára - benyújtotta a nyugellátások és a nyugdíjszerû rendszeres szociális ellátások márciusi emelésérõl az országgyûlési határozattervezetet. Elõbb erre nem volt lehetõség, hiszen a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat is csak január 9-én foglalt állást.
Azt gondolom, itt mindenkit egyfajta jószándék vezérelt, s emiatt csúsztak az idõsíkok egy kicsit egymásra, s emiatt - úgy gondolom - tanulságos ügyrendi vita folyt. Elmondanám azt, hogy az a kapcsolódó módosítójavaslat-tömeg, amelyet a kormány majd támogatásra ajánl, csapatmunkában formálódott. Tegnap is elhangzott, hogy ebben részt vettek ellenzéki és kormánypárti képviselõk, s azt gondolom, itt most talán helyes mindenkinek - aki ebben részt vett és segített - a köszönetünket kifejezni.
Tájékoztatásul elmondom, a kormány azzal fog egyetérteni, hogy az öregségi és rokkantsági teljes nyugdíjat, valamint a baleseti nyugdíjat 11 százalékkal, de legalább havi 900 forinttal kelljen emelni, de legfeljebb - s itt a felsõ korlátnál maradva a kormány ezt az álláspontot képviseli a "B" változat szerint - 3850 forinttal. Ugyancsak javasoljuk, hogy az öregségi és rokkantsági résznyugdíjat, az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, az árvaellátást, a baleseti járadékot, a mezõgazdasági szövetkezeti öregségi és munkaképtelenségi járadékot, a mezõgazdasági szövetkezeti tagok növelt összegû öregségi és munkaképtelenségi járadékát, továbbá az özvegyi és növelt összegû özvegyi járadékot 11 százalékkal emelje az országgyûlési határozat szerint a nyugdíjbiztosítás. Kiegészítéssel értünk egyet az eredeti határozati javaslattal, hogy az állandó özvegyi és szülõi nyugdíjat 11 százalékkal, de legalább havi 700 forinttal kell emelni.
Ezeknek az emeléseknek megfelelõen változna az együttfolyósítási határ, tehát a saját jogú nyugellátást és a hozzátartozói nyugellátást 14 540 forintig lehessen együtt folyósítani.
Ugyancsak egyetértünk azzal, hogy a politikai rehabilitációval összefüggõ ellátások havi összegei ne 10, hanem 11 százalékkal emelkedjenek, továbbá azzal - szintén következmény -, hogy 940 forinttal kell emelni a házastársi pótlékra jogosultság szempontjából irányadó összeghatárt. Ez az a csomag, amely kikristályosodott.
Szeretném még megjegyezni, hogy a nyugdíjszerû szociális ellátások három csoportját kell megkülönböztetni. Egy részérõl - amelynek a törvényi szabályozása az 1975. évi II. törvényben szerepel - az országgyûlési határozat rendelkezik, 11 százalékos emelést javasolunk - amint errõl már szóltam.
Van egy másik csoport, a nyugdíjminimum emelésével ugyanis automatikusan emelkedik néhány ellátás. Ilyen a nemzeti gondozási díj, a katonai családi segély, a hadigondozotti ellátások. Errõl most nem kell külön rendelkezni, hiszen tavaly év végén, amikor a kormány arról döntött, hogy a nyugdíjminumum 8400 forintra emelkedik, akkor ennek megfelelõen ez automatizmussá vált.
A harmadik csoportba tartozik a házastársi pótlék, a rokkantjáradék, az átmeneti járadék, a központi szociális segély, az egészségkárosodási járadék, a vakok személyi járadéka, a vakok rendszeres szociális segélye - remélem, nem hagytam ki semmit. Ebben a körben a kormány még februárban döntést fog hozni, és itt nem egyösszegû 11 százalékos emelésrõl lehet szó, hiszen itt megélhetést biztosító és kiegészítõ ellátások keverednek. Tehát itt nyilván differenciált emelés szükséges az országgyûlési határozattervezet felhatalmazása alapján.
Kis Gyula képviselõtársam szólt arról, hogy a vita kapcsán folyt egy mozgástér-kipuhatolás. Szeretném megjegyezni, itt nem arról volt szó, hogy a nyugdíjemelésre rendelkezésre álló keretet fel lehet-e emelni, mert arról sajnos nem lehetett szó, hanem egy más elosztási rendszert próbáltunk végiggondolni. Arról volt szó, van-e mód arra, hogy a tavaszi emelés többlete miatt várható likviditási problémákat a kormány és a nyugdíjbiztosítás közösen tudja-e kezelni. Ennek kapcsán született meg az a bizonyos kompromisszum, amirõl itt beszéltünk, de a hûség kedvéért meg kell jegyezni, hogy ez a mostani intézkedés - amennyiben így fogadja el az Országgyûlés - márciusban másfél milliárd forint többlettel terheli a nyugdíjbiztosítási alapot, s utána havonta még körülbelül fél milliárd forint többlettel. Tehát itt kétségkívül a költségvetés segítségére is szükség lesz.
(10.40)
Végül, tisztelt Országgyûlés, Mádi képviselõ úr egy kicsit arról is beszélt, hogy hol késik az új nyugdíjrendszer az éji homályban. Jelenthetem a tisztelt Országgyûlésnek, hogy az új nyugdíjrendszer elõkészítésére irányuló mûhelymunka megkezdõdött, ez folyik; ismerjük a jelenlegi rendszer igazságtalanságait, de úgy gondolom, ha valahol nem lehet megúszni az elmélyült társadalmi vitákat a mai és a leendõ nyugdíjas korosztállyal - és nem is akarjuk megúszni -, akkor ez természetesen az új nyugdíjrendszer koncepciója. Azt gondolom, ha már elõálltunk volna egy új koncepcióval hat hónap után, felgyorsult vitákkal, akkor elképzelhetõ, hogy tisztelt képviselõtársaim ma kiérleletlenséggel és gyenge elõkészítéssel vádolnának meg bennünket.
Én felteszem a kérdést, melyik jobb: egy kapkodva kimunkált új nyugdíjrendszer vagy egy lassabban elõkészített, de nagyobb konszenzusra épülõ rendszer; melyik jobb: a lovasroham vagy a fontolva haladás, tisztelt képviselõtársaim? Én az utóbbira szavazok, és még egyszer tisztelettel hadd kérjem, hogy majd a csapatmunkában formálódott, kompromisszumos javaslatot -az elõzõekben elmondottak szerint - a tisztelt Országgyûlés támogassa, amikor a módosító indítványokról szavazunk. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)