LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! Miniszter Úr! Bõs-Nagymaros - a szocialista egypártrendszer politikai katasztrófája - tragikus következményei sújtják a Dunamenti élõvilágot, az ott élõket és valamennyiünk lelkiismeretét. Az ország egy másik területén közel tízezer négyzetkilométeren egy természeti katasztrófa elõjelei sokasodnak és gyorsultak fel az elmúlt két évtizedben. Ön minden bizonnyal jól ismeri ezt a területet, jól ismeri azt az égetõ és rendkívüli felelõsségre késztetõ gondot, amely több mint tízezer négyzetkilométeren, négy megyének, elsõsorban Bács-Kiskun megyének a gondja.
Arról van szó, hogy az elmúlt esztendõkben rohamosan csökken a talajvízszint, vannak területek, ahol hat-hétméteres mélységre csökkent ez a bizonyos talajvíz. Ennek következményei az elapadó kutak, a rohamosan csökkenõ termésátlag, a kiszáradó tavak és sorolhatnám tovább. 1992-ben - egy becsült összeg - közel 5 milliárd forint volt az aszálykár a Duna-Tisza közén.
Az elmúlt év szeptember 27-én a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkár asszonya egy kérdésemre azt válaszolta, hogy 420 millió forintot illesztenek be a költségvetésbe, hogy orvosolják a bajt. Ez minden bizonnyal elmaradt, azok a csaták, amelyek a költségvetés területén folytak, kiszorították ezt a szándékot.
A kérdésem az - és nagyon kérem, hogy válaszát ne csak itt mondja el az ország nyilvánossága elõtt, hanem tájékoztassák az önkormányzatokat, polgármestereket, jegyzõket, tájékoztassák e négy megye területének lapjait, rádióit, újságjait és az ott dolgozó, e kérdésekkel szembeforduló képviselõket is -, hogy mit tervez a tárca ebben az ügyben ebben az esztendõben, az elkövetkezendõ esztendõkben. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)