FRANCZ REZSÕ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Sepsey képviselõtársam elõbbi gondolatait szeretném megerõsíteni, annál is inkább, mert ezek a dolgok rendkívül súlyosak. Ugyanis a kárpótlási törvény végrehajtása során egy olyan hamisságot kellett leküzdeni végig, hogy: egyezség nincs, de közben mégis volt - és ötszáz forintért. Ez köztudott volt és megtûrt, ha a földárverésekre gondolok. Ezer forintot kapott kárpótlási jegyben aranykoronánként az eredeti kárpótolt. Szépen megegyeztek ötszáz forintos áron, ez azt jelentette, hogy már a földárverésért is... - hiszen azért lett kitalálva a licit, mert köztudott volt, nem lesz annyi föld, mint amennyi árverésre kész földvásárló van. Ehelyett nemhogy ezer forint fölött kelt volna el, hanem az átlag ezer forint alatti.
Így az eredeti kárpótoltak kezében is hihetetlen tömegû kárpótlási jegy van, másrészt a földet megvásárolták a szövetkezetektõl - azok sem tudnak vele mit kezdeni.
(18.50)
Arról nem beszélve, hogyha igazságtalan volt a húsz-harminc évvel ezelõtti aranykoronánkénti 100 forintos kivásárlás, illetve úgynevezett megváltás, ma a szövetkezet kapott érte 500 forint kárpótlási jegyet, ami ma a piacon nem ér 200 forintot. Tehát ugyanolyan alapon választották el a szövetkezettõl s ugyanannyiért. Sõt a pillanatnyi árfolyam, mondjuk, 36 forint, ez azt jelenti, hogy - 500 forinttal számolva - 180 forint. Ez megegyezik az átlagban szokásos haszonbérleti díjjal. Tulajdonképpen tehát a mezõgazdasági termelõszövetkezetek keveset kaptak a kárpótlási jegyért, nem tudnak vele mit csinálni, és minden évben megvehetik. Ilyenképpen kellõ ellentétel biztosítása feltétlenül szükséges lenne. Ez pedig csak akkor lehetséges, hogyha a kárpótlási jegy akárhova, bármilyen befektetési körön, áttételeken keresztül is elsüthetõ. Ez rendkívül fontos.
Köszönöm a szót. (Taps az MSZP padsoraiban.)