SIMON JÓZSEF, a mezõgazdasági bizottság elõadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A mezõgazdasági bizottság 1995. február 15-ei ülésén a környezet védelmérõl szóló T/196. számon benyújtott törvényjavaslatot megvitatta. Arra az álláspontra jutottunk, hogy az új szabályozás rendkívül fontos és idõszerû, mivel az emberi környezet védelmérõl szóló 1976. évi II. törvény, melynek végrehajtási szabályai egyébként rendkívül hiányosak, ma már alkalmatlan a környezeti szempontok érvényesítésére, különösen piacgazdasági körülmények között.
A hatályos törvény nem tud érvényt szerezni a környezet védelme nemzetközi követelményeinek, az Európai Unió normáinak; nem tesz eleget a természeti elemek megóvása és a takarékos használat követelményeinek; végül is nem ad teret a társadalmi ellenõrzés gyakorlatának - és ez utóbbi az egyik legsúlyosabb hiányossága.
Összességében az a véleményünk: ez a szabályozás oly mértékben elavult, hogy az új törvény megszületése talán fontosabb, mint az a vita, hogy kódex jellegû vagy keret jellegû szabályozásra van-e szükség. A bizottság egyébként egyhangúlag támogatta a keret jellegû szabályozást, és kifejezett ajánlása, hogy a törvény ezt a jellegét a módosítások után is tartsa meg. Az az álláspontunk, hogy a mezõgazdaságot, az agrárágazatot érintõ, készülõ szakmai törvények - az erdõ-, a föld-, a vadászati, a halászati, a vízgazdálkodási, az állategészségügyi törvény és sorolhatnám - meghozatala során így, részleteiben, jobban tekintettel lehetünk a környezetvédelem korszerûen megfogalmazott céljaira és követelményeire.
A magyar gazdaság átalakulásának idõszakában és a mezõgazdaság mai, válságos állapotában tudomásul vesszük, hogy nem lehet minden részletet pontosan szabályozó, kódex jellegû törvényt megalkotni, és nem lehet végleges szabályozásra sem törekedni. Talán nem is igazán kedvez az idõ a környezetvédelem kérdéseinek megközelítéséhez szükséges stratégiai gondolkodásnak, ám úgy ítéljük meg, hogy az utolsó órákat éljük, amikor erre mégis sor kerülhet.
Szívesebben látnánk több érvényesülési garanciával beterjesztett javaslatot, különösen a szervezeti és anyagi feltételek vonatkozásában, de nem kívánjuk e helyütt felsorolni a kifogásainkat. Szándékunkban áll a szabályozási elvekkel összhangban és a szándékolt céloknak is megfelelõen a törvényjavaslatot módosító indítványokkal javítani, és úgy gondoljuk, hogy a hiányosságok kiküszöbölhetõk.
Befejezésül annyit, hogy a gazdálkodó ember a természetben élve, a természethez közel végzi munkáját, és már egy emberöltõ alatt is látványosan érzékelheti a környezeti állapotokban bekövetkezett romlást. Ez egyre inkább veszélyezteti a munkáját és annak eredményét, hiszen környezettõl függõ biológiai folyamatokkal dolgozik.
Nem utolsó szempont az sem, hogy gazdálkodásának eredményeit, termékeit a piac egyre inkább a környezettõl függõ szempontok alapján is megítéli, és nagyon fontos a környezet romlásából adódó további veszélyek elhárítása, illetve a meglévõ károk kezelése.
Még fontosabb és sürgetõ feladat a fenntartható fejlõdés normáinak megfelelõ, új gondolkodás és gazdálkodási rend, gazdasági stratégia kialakítása.
A mezõgazdasági bizottság a törvénytervezetet - ismertetett véleményét fenntartva - általános vitára alkalmasnak tartja, és elfogadhatóságáról a módosító javaslatok ismeretében, egy ismételt rátekintés után kíván állást foglalni. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)