DR. GYÖGYI KÁLMÁN legfõbb ügyész: Elnök Asszony! Képviselõ Úr! Tisztelt Országgyûlés! A kérdéseket megköszönöm, azokra igyekszem pontosan válaszolni. Ez a tárgy különbözõ összefüggésekben már ismételten szerepel. A kérdések sorrendjében haladok.
Az elsõ lényegében arról szól, hogy miért szûkítettem le december 27-én a válaszomat deviza-bûncselekményre, miért nem tértem ki a sikkasztás, illetve a hûtlen kezelés szerinti minõsítés lehetõségére. Hadd mondjam el, hogy mindig arra igyekszem válaszolni, ami a kérdésként - az pedig a deviza- bûncselekményre vonatkozott, ez visszaolvasható a jegyzõkönyvbõl. A feljelentésben sikkasztásra, hûtlen kezelésre utaló körülmény nem szerepelt, ilyen tudomása az ügyészségnek máshonnan sem volt.
A tudomás hiánya magyarázza, hogy a feljelentés kiegészítése iránti igény korábban fel sem merült. Megjegyzem, hogy a pénzintézeti mûveletek sokfélék, egyik részük hasznot hoz, másik részük veszteséget okoz - a kockázat ezeknek az ügyleteknek a természetéhez tartozik, a veszteség önmagában nem bûncselekményi ok.
A harmadik kérdés jogértelmezési: hogy nem valósult-e meg egy, a Btk. 309. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bûncselekmény. A válasz röviden az, hogy nem.
Ki volt az MNB részérõl a feljelentõ? A Magyar Nemzeti Bank jogi fõosztályának általános jogi osztálya. Két személy írta alá: dr. Takács József és dr. Falvai Ferenc.
A kérdéseket kimerítettem. Köszönöm a türelmüket. (Taps.)