DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyûlés! Idõ híján egyetlen egy tárgyról, Magyarország külsõ képérõl kívánok szólni.
Az a kedvezõ szerep és kezdeményezõ szerep, amit a térségi változásokban, a '80-as évek végén eljátszottunk és '56 újraéledt nyugat-európai megítélésének helyzete felkeltette a világ rokonszenvét. Ezzel a tõkével az Antall és a Boross-kormány, azt hiszem, minden tájékoztatási korlát ellenére igen jól sáfárkodott, mert biztosítani volt képes a politikai stabilitást az átalakulás legérzékenyebb éveiben. Mégis, azt hiszem, szükség lett volna a nemzeti tájékoztatás mûvelésére. Nem hamis propagandára gondolok, hanem az ország és a nemzet hiteles információkra építõ olyan megítélésére, olyan ország- és nemzetkép kialakítására, amellyel hazánk érdekei az ország valódi jelentõségének, nemzetközi súlyának megfelelõen lehettek volna képviselhetõk - és ez a jövõben is feladat.
Két éve született ugyan erre javaslat, ám a megvalósítás az erõs ellenszelekben sikertelen volt.
"Nem kell propaganda - mondta az új koalíció -, mert az országképet jó politikusokkal, sikeres kormányzással, szakértõ gazdaságpolitikával, bizalmat keltõ külpolitikával kell megteremteni. Egyszerûen jól kell politizálni, nem úgy, mint a dilettáns és gõgös elõdök. Rendbe kell tenni az országot - mondta Horn Gyula miniszterelnök úr - ez a megbízható megoldás".
Lássuk tehát, hogy az önök pártjai hogyan formálták egymással vagy egymás ellenére ezt az országképet. "A koalíció végigjátszotta a betlit. Magyarország nemzetközi megítélésének '57 óta nem tapasztalt, egészen drámai romlásához az elmúlt hónapok kártyajátéka járult hozzá" - így látszik ez Washingtonból nézve és a Magyar Hírlapból olvasva. Csak emlékeztetõül teszem hozzá, hogy expó, Agrobank, Nemzeti Bank, HungarHotels.
Továbbá: "A kormány provokálja a pénzvilágot" - Andrew Sarlós. "A kormány aláásta a Magyarországról, mint a vállalkozások úttörõjérõl kialakított közmegítélést" - Financial Times. "Megrendült a bizalom Magyarország iránt" - Rudnai János. "A népszerûség uszálypolitikája, a gazdaság muszájpolitikája helyett" - Bácskai Tamás. "A kormány nem kormányoz, mert felkészületlen és cselekvésképtelen, kapkod, rögtönöz és halogat" - Schlett István.
Mindezt megmagyarázni, azt hiszem, nehéz dolog lehetett Davosban és Olaszországban, Skandináviában és Brüsszelben. A mai kormánypártok sajnos nemcsak ellenzékben bírálták - természetesen - az ország politikáját, némelyek rendszeresen és tudatosan rongálva - és nem természetesen - az ország jó hírét, de kormányon is még mindig az örökség a téma és az ok, a gazdaság és az ország állapota, indokként a társadalom elõtt a kudarcokra és a megszorításokra. Hatékony kormányzás helyett a koalíciós párt- és csoportérdekek állandó ütközése folyik az ellentmondásos nyilatkozatok kaotikus hónapjaiban. A kormány és a külügyi tájékoztatás nem képes reagálni az országot és a magyarságot érintõ, érõ napi információs támadásokra, inzultusokra, a tájékoztatás késedelmes és gyenge. A világ információs központjai ma sincsenek ellátva megfelelõ magyar dokumentációval, a nagy könyvtárakban ma sem jelenünk meg hitelesen, ma sincs nemzeti tájékoztatás.
Tisztelt Ház! A külföld minden kormányunkban Magyarország megjelenítõjét látja, bárki kormányozzon is és bárhogyan. A külföld - mivel önmagából indul ki, feltételezi hogy e mögött igazi értékrend és világos stratégia áll. A külföld eleve feltételezi, hogy a magyar külpolitika sem téveszti szem elõl a nemzeti stratégia érdekeit, hogy ezt és nem pártérdeket szolgál.
Ahol a többség ellenségképe magyarul beszél, ott a magyar ellenség a nemzeti stratégia része, s ezen még egy itthoni szocialista-liberális kormány sem segít. A mindenkori magyar külpolitikának tehát úgy kell viselkednie, ahogyan õ maga a nemzetközi erõtérben objektíve megjelenik, tehát a nemzeti érdekek mások által eleve feltételezett képviseletére koncentrálva.
Van-e nemzeti stratégiánk? És van-e offenzív külpolitikánk? Nincs, és ezt semmiféle koalíciós megállapodás és kormányprogram nem pótolthatja.
Összefoglalóan: Magyarország külsõ képe erõsen, nagyon erõsen megromlott és ezért - a világ külsõ objektív folyamatai mellett - ez a kormány felelõs, mert sajnos úgy dolgozik, ahogy. Irányított propagandával, tudjuk jól, a jó imázs nem építhetõ fel. A jó imázs megteremtése lassú, lerontása gyors, helyreállítása évek munkája. Mára a bizalmi tartalékokból alig maradt valami. A romlás megállítására - azt hiszem - csak egy átfogó kormányzati külpolitikai szemléletváltozásra van esély. Ennek nyomai azonban nem mindig látszanak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF padsoraiból.)
(14.30)