KOLTAI IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! Elnézést kérek, hogy - terem bõven van egyébként itt körülöttem - néhány gondolatot csak elmondjak. Nem jelentkeztem elõre felszólalásra, de néhány elõttem szólóhoz szeretnék néhány dolgot hozzáfûzni.
Az egyik: teljesen egyértelmû, hogy a szabványosítás és az akkreditálás is elõsegítheti azt, hogy magyar termékek egyszerûbben jussanak piacra. Egy olyan dologra szeretném a figyelmet fölhívni, amirõl eddig nem volt szó: számtalanszor tapasztalható, és konkrét gyakorlati példát tudnék mondani, hogy néhány országban ez a piacvédelem eszköze. Nem pejoratíve mondom, inkább úgy, hogy valószínûleg ezt az utat nekünk is fel kell majd néhány esetben használni.
A másik, amit megjegyezni szeretnék, az az, hogy az akkreditálással kapcsolatban úgy gondolom, a legnagyobb dilemma talán - és ez kisül a törvénybõl, illetõleg az indoklásából is -, hogy a piaci viszonyok közötti szerzõdéskötéseknél, az ottani minõségi elõírásoknál természetesen nem is merülhet föl a kérdés, hogy a vizsgálatra csak akkreditív labort lehessen kijelölni - nyilvánvalóan nem. Ugyanakkor elgondolkodtat engem azért egy kicsit az, hogy amikor hatósági vizsgálatra, tanúsításra a kijelölõ labort vagy vizsgálóállomást bíz meg, akkor elvileg nem kötelezõ, hogy ez akkreditált labor legyen, ez a kijelölõ személyre van bízva. Ez elég nagy felelõsség adott szituációban, és gondolom, majd a kijelölõk erre gondolni fognak. Csak gondoljunk arra, hogy mondjuk, egy komoly és nagy értékû, minõséggel vagy garanciális kérdésekkel kapcsolatos per folyik. Tudom, hogy laboratóriumok, vizsgálóállomások között nincsen hierarchia, de azért mégiscsak furcsa, ha egy ilyen nem akkreditált labor kap egy bírósági ügyben elõnyt egy akkreditálttal szemben.
Szeretném megjegyezni azt, hogy az akkreditálás nem most kezdõdik. Az egy más dolog, hogy ennek a törvénynek alapján majd ezután fog kezdõdni vagy folytatódni, hiszen ilyen már eddig is volt, sõt nemzetközi szakmai szervezetek által is igazolt módon létezik ilyen. Ezeknek díja van - és nem kicsi a díja, meg kell mondjam õszintén. Tehát a bevétel egyik forrása nyilvánvaló, hogy ez lesz.
Még két rövid megjegyzés. Az egyik az, hogy következetesen EK szerepel a szövegekben. Néhány helyen talán érthetõ, mert hiszen amikor kelt a dokumentum, akkor EK volt még, de gondolom, hogy most már inkább használjuk az EU-t.
Tekintettel arra, hogy az államtitkár úr is a két javaslatot együttesen mondta el, a 452-eshez tennék még két rövid megjegyzést.
Az egyik, hogy a 18. oldalon a 33. § (1) bekezdés e) hivatkozik egy 8. § 3. pontra - ilyen pont nincs a törvényben. A 2. számú mellékletben pedig a vagyon nincs forintosítva, míg a másiknál, a mellékletben ez szerepel. Lehet, hogy ennek valami különös oka van, de én ezt most nem keresem.
Magam egyébként alkalmasnak tartom mind a két törvényjavaslatot arra, hogy általános vita folyjon róla. Köszönöm.