CSÉPE BÉLA (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A kormányzó koalíció történetének, úgy vélem, korszakalkotó eseményeként kerül sor három olyan, talán legfontosabb gazdasági kulcspozíció betöltésére, mint a pénzügyminiszteré, a Magyar Nemzeti Bank elnökéé és a privatizációs miniszteré.
Mivel napjainkban - és bizonyára még nagyon sokáig - a gazdaság helyzete és alakulása a lakosságot leginkább foglalkoztató kérdés, ezzel kapcsolatban szeretnénk örömünket és egyben aggodalmunkat kifejezni. Örömünket azért, mert végre megszûnik az a példátlan állapot, amikor egyszerre három ilyen fontos poszton kellett várni a kinevezéseket; aggályunkat azért, hogy lesz-e gazdaságpolitikai korrekció, és egyáltalán milyen irányban mennek tovább a dolgok.
Ezzel kapcsolatban most három vonatkozást szeretnék kiemelni.
Meg kell hogy szûnjön végre a gazdasági kérdések kezelésének politikai felhangja, beleértve azt a választási frazeológiát is, mely szerint a gazdaság rosszabb állapotban volt 1994-ben, mint 1990-ben.
A Magyar Nemzeti Bank immár kinevezett elnökének értékelése a költségvetési bizottságban történt meghallgatása során ezt egyáltalán nem támasztotta alá. Az ország gazdasági helyzetének a valóságosnál sötétebb színben való feltüntetése nagyon sok kárt okozott az országnak, és nagyban hozzájárult ahhoz a bizalomvesztési folyamathoz, amelynek még ma is tanúi vagyunk. Ezt sürgõsen meg kell állítani.
A másik gazdaságpolitikai probléma az egyensúly és növekedés merev szembeállítása. Törjön utat végre az a felismerés, hogy a piacgazdaság már kialakult körülményei között igenis létezik egyensúly-javító és -õrzõ növekedés. 1994 igenis felmutatott már olyan kedvezõ tendenciákat sok területen, amelyek már egy tartós növekedés alapjává válhattak.
A harmadik a privatizáció ügye, amelyet nem szabad egy szûk körû pénzügyi szemlélet prédájává tenni. Az új vezetõk eddigi megnyilatkozásai erre reményt nyújtanak. Azonban autentikus személytõl is elhangzott olyan baljós vélemény, hogy itt kormányvezérlésrõl lehet majd szó bizonyos rétegek tulajdonhoz juttatása céljából.
A privatizációnak a gazdaság szerkezetátalakítását és a hatékonyság növelését kell szolgálnia, valamint hazai tulajdonosréteg kialakulását, de egyenlõ esélyekkel.
Mára már világossá vált, hogy a személyi változások nem jelentik a gazdaságpolitika változatlanságát; ahogy az a pénzügyminiszter lemondásakor elhangzott. Mindenképpen gazdaságpolitikai korrekció szükséges, s ha ez így lesz, akkor a személycseréken túl valóban korszakalkotó lehet a koalíció történetében.
Az új vezetõk nyilatkozataiban pozitív változások elemeit is fel lehet fedezni; fõleg az exportorientált növekedés elõsegítése és a privatizáció kezelése területén.
Most, amikor munkájukhoz sikert kívánunk, elsõsorban ezekre a tényezõkre gondolunk. Ugyanakkor aggodalmunkat fejezzük ki, hogy lesz-e elég bátorságuk ezeket az elemeket megtartani és továbbfejleszteni, mert ha nem, akkor sajnos negatív változások is várhatók.
Mindezt annak érdekében mondjuk, hogy legyen végre ennek az országnak újból jövõképe, s nem beláthatatlan idõn belül javuljanak végre a lakosság életkörülményei. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)