DR. SALAMON LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Ház! Mint ismeretes, a Magyar Demokrata Fórum frakciója nem alakított ki ebben az ügyben olyan elõzetes állásfoglalást, mely a frakciótagokat ilyen vagy olyan irányú szavazás mellett elkötelezné. Ebbõl következõen az MDF képviselõcsoportjának tagjai egyéni meggyõzõdésük szerint foglalnak majd állást a szavazás során.
Ami engem illet - mert módosító indítványom megindoklása elõtt ezt elõre kell bocsátanom -, egészében nem gyõztek meg a keresztgát felállításának szükségessége mellett szóló érvek. Ez azonban, úgy vélem, nem menthet fel az alól a kötelességem alól, hogyha a határozati javaslatban, annak saját szándékához, saját céljához képest hibát fedezek fel, akkor ez esetben igyekezzem a javaslatot eme célhoz képest kijavítani és tökéletesebbé tenni. Különösen így van ez akkor, ha a hibás megoldást nagyobb bajnak tartom, mint a hibátlant. Ez vezérelt a 465/8. szám alatti módosító indítványom elõterjesztésekor is.
Módosító indítványomnak kettõs kiindulási alapja van. Az egyik az a - kormány által is kifejezetten deklarált - cél, hogy kifejezetten ideiglenes, kárcsökkentõ beruházásról van szó. A másik kiindulási pont az, hogy a keresztgát elhelyezésére részben a Szlovák Köztársaság területén fog sor kerülni. Ebbõl ugyanis következik, hogy az ideiglenes, kárcsökkentõ célt szolgáló megoldás tárgyában - most a nagymaros-bõsi erõmûtõl függetlenül - egy külön nemzetközi szerzõdést kell kötni az érdekelteknek: a Magyar Köztársaságnak, illetve a Szlovák Köztársaságnak.
A kormány által szorgalmazott és most vita tárgyát képezõ megoldás valójában csak akkor lehet ideiglenes jellegû, ha ezt a Szlovák Köztársaság is ideiglenesnek ismeri el. A most elõttünk lévõ szövegváltozatok, amelyeket ma ismertünk meg, ilyen utalásokat egyébként mindkét fél részérõl tartalmaznak. De úgy gondolom, ez még kevés - tudniillik ez az ideiglenesség a gyakorlatban csak akkor fog érvényesülni, ha a Magyar Köztársaság nemzetközi szerzõdéssel biztosítékot kap arra, hogy a mindenkori magyar kormány bármikor és egyoldalúan elrendelheti e létesítmény lebontását, ha biztosítékot kap arra, hogy a bontási munkálatokat a Szlovák Köztársaság területén is elvégeztetheti.
Úgy gondolom, a kiindulási pontokból módosító indítványom célja, szerepe egyértelmû. Javaslom és indítványozom, hogy az Országgyûlés, ha egyáltalán hozzájárul a keresztgát vagy fenékküszöb építéséhez, csak azzal a megkötéssel adjon erre a kormánynak felhatalmazást, ha a szerzõdésbe belekerül, hogy a munkálatok megkezdésének elõzetes feltétele, hogy a Magyar Köztársaság és Szlovák Köztársaság között megkötendõ szerzõdésben a Szlovák Köztársaság feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Magyar Köztársaság kormánya bármikor és egyoldalúan elrendelhesse a létesítmény lebontását, továbbá hogy e bontási munkálatokat a bontást kivitelezõi a Szlovák Köztársaság területén elvégezhessék.
Ha az Országgyûlés ezzel a megkötéssel adja meg a kormány részére a felhatalmazást, akkor úgy gondolom, valóban garanciát teremtettünk arra, hogy a most tárgyalt létesítmény létrehozása ideiglenes jellegû legyen. A kormány pedig, úgy vélem, azáltal tudja magától elhárítani azokat a vádakat, hogy ez az ideiglenesség, ennek az ideiglenességnek a hangsúlyozása valójában nem komoly dolog, és az csupán a közvélemény félrevezetését szolgálja, ha maga is támogatja, hogy ez a garancia biztosításra kerüljön, magába az országgyûlési határozati javaslatba is beépüljön.
Úgy gondolom, a hágai perben is egészen más lenne a kormány által tervbe vett keresztgát felépítésének a perre gyakorolt hatása, ha a szlovák kormány képviselõjének aláírásával lehetne dokumentáltatni, hogy mindkét fél által valóban ideiglenesnek tekintett létesítményrõl van szó, melynek elbontásában a magyar kormány teljes cselekvési szabadsággal rendelkezik, és azt bármikor egyoldalúan elrendelheti és megvalósíthatja.
Ennek az egyoldalúságnak a kimondását feltétlenül lényegesnek tartom és erre külön is kitérek. Mi ennek az oka? Ennek az az oka, hogy - mint ismeretes és mint erre többen is utaltunk, az imént én magam is - a nagymaros-bõsi vízi erõmû tárgyában a két ország között nemzetközi jogvitát eredményezõ érdekellentét áll fenn. Hiszen a mostani vitánk központi kérdését képezi, hogy ez a kármentesítést szolgáló ideiglenes megoldás miként hathat ki a magyar pozíciókra a nemzetközi jogvitában. Tudniillik, ha és amennyiben az általunk ideiglenesnek szánt beruházás, mint tudjuk, illeszkedik a szlovákok által véglegesnek elfogadott rendezés kereteibe, könnyen elõállhat, hogy az általunk most ideiglenesnek szánt állapot megszüntetésében eltér majd egymástól a magyar és a szlovák érdek. Ha pedig ez így van, akkor alapvetõ fontosságú, hogy a magyar kormány egyoldalú lehetõséget kapjon, hogy szuverén módon bármikor egyedül dönthessen az ideiglenesnek szánt létesítmény felszámolásához. Ha ehhez a véglegességben érdekelt szlovák kormány hozzájárulását is biztosítani engednénk, félõ, hogy a hágai bírák csak olyannyira tekintenék ideiglenesnek ezt a rendezést, mint amilyen ideiglenesnek a szovjet csapatok hazánkban volt hosszadalmas tartózkodása bizonyult.
De ezen túlmenõen is lehet, hogy a hágai perben valóban elkerülhetetlenül szükségünk lesz arra, hogy perbeli pozíciónk érdekében ezt a létesítményt lebontsuk. Nyilvánvaló, hogy mivel ebben az érdekellentétet jelentõ perben a szlovák kormány nem lesz érdekelt - éppen ellenkezõleg: ellenérdekelt lesz -, a magyar érdekeket szem elõtt tartó szuverén politika mellõzhetetlen követelménye, hogy a mindenkori magyar kormány részére ezt a cselekvési szabadságot megõrizhessük, és a mindenkori magyar kormány az ideiglenesnek deklarált, szánt és nyilvánított létesítmény lebontása tekintetében teljes mértékben egyedül és szabadon dönthessen. Ez pedig csak az egyoldalú jogalakítás eszközének biztosításával garantálható.
Az országgyûlési határozati javaslat eddigi vitájában számos aggály merült fel azzal kapcsolatban, hogy a keresztgát építése egyáltalán megoldja-e a Szigetköz vízellátásának kérdését, másrészt pedig, hogy nem jár-e különbözõ további ökológiai károsodással. Az általános vitában például sokan - de én most emlékezetembõl leginkább Kiss Róbert képviselõtársam felszólalására emlékszem - hosszasan fejtegették azt, hogy a keresztgát nem fogja megoldani a talajvíz csökkenésébõl eredõ problémákat, illetve hogy a víztározás vagy a visszaduzzasztás veszélyeztetheti a Szigetköz alatti - közép-európai viszonylatban páratlan értékû és mértékû - ivóvízkészletet.
(11.10)
Ismeretes az is, hogy ezzel az érveléssel szemben ugyanakkor mások igyekeznek az aggályok felõl bennünket megnyugtatni, és ellenkezõ irányban érvelnek. Mint ahogy az egész kérdéskomplexumban most már világosan érzékelhetõ két tudományosnak tekinthetõ csoportnak a rendkívül éles szakmai vitája.
Tisztelt Képviselõtársaim! Õszintén meg kell vallanom, az én tudásom véges ahhoz, hogy ezt a tudományos vitát magamban bizonyosan eldönthessem. Ezért onnan közelítem meg általában, tágabb értelemben is az egész kérdéskomplexumot, de ezt a konkrét megoldást is, hogy számomra olyan megoldás fogadható el, ami - abban az esetben, ha bebizonyosodik annak hibás vagy rossz volta - vissza is csinálható. Olyan megoldást tudok támogatni, ahol az eredeti állapot lehetõségének az eszköze mind mûszaki, mind jogi, mind technikai értelemben a rendelkezésünkre áll. Mondhatnám úgy is - a vitára utalva -, ha netán Kiss Róbertéknek lenne igazuk, ha netán valóban az derülne ki a keresztgát megépítése után, hogy semmit nem oldott meg a szigetközi vízellátásban, hogy további ökológiai problémákkal jár, akkor úgy gondolom, az a jó döntés, amely biztosítja ennek az eredménytelennek vagy egyenesen károsnak minõsülõ megoldásnak a megszüntetését és ehhez képest az eredeti állapot helyreállítását.
Ezért is tartom nagyon fontosnak azt, hogy az országgyûlési határozati javaslatban benne legyen az a nemzetközi jogi biztosíték, amely megadja a kormánynak a szuverén, szabad döntési lehetõséget arra, hogy más országok nyilvánvaló ellenérdekeltségétõl függetlenül, egyoldalúan, szabadon dönthessen az utólag rossznak bizonyult megoldás megszüntetésérõl, s abban az esetben, ha a Szigetköz és az ország érdeke úgy kívánja, az ország mindenkori kormánya szabadon és korlátozás nélkül intézkedhessék az eredeti állapot helyreállításáról.
Úgy gondolom, ha a szlovák kormány az ideiglenes vízpótlást célzó kármentõ intézkedésünkkel nem akar hátrányunkra visszaélni - amit egyébként nem szeretnék feltételezni -, akkor nyilvánvalóan minden különösebb fenntartás nélkül meg fogja adni az általam javasolt garanciát.
Tisztelt Képviselõtársaim! A mai napon vált ismeretessé a környezetvédelmi és a külügyi bizottság állásfoglalása - amit már marginálisan érintettek néhányan -, ami tulajdonképpen abba az irányba kívánja vinni a kérdést, hogy az Országgyûlés végül is ne ilyen vagy olyan mûszaki megoldásban foglaljon állást, hanem a kormányt gyakorlatilag egy minden irányban teljes cselekvési szabadsággal ruházza fel. Ebben a pillanatban ehhez is csak személyes észrevételeimet tudom hozzátenni, de élve a lehetõséggel, hogy most elmondhatom a magam módosító indítványa mellett szóló érveket, ezt szintén szeretném elmondani.
Ha önmagában tekintjük a kérdést és azt vizsgáljuk, hogy egy terület vízpótlásának a kérdése milyen súlyú ügy, akkor el tudom fogadni azt, hogy ez pusztán egy kormányzati kérdés. Egyetértek azonban azzal, hogy ez a vízpótlási kérdés nem szakítható el a nagymaros-bõsi problémától; attól a problémától, amit az Országgyûlés mindig is - 1990, a politikai rendszerváltozás idõszaka elõtti idõben is és 1990 után is folyamatosan - saját hatáskörébe tartozandó ügynek gondolt, joggal, hiszen az ország sorsára kiható, szuverenitását is érintõ kérdéskomplexumról van szó. Ezt a részkérdést ettõl nem lehet elszakítani. S ha az Országgyûlés eddig töretlen volt abban, hogy a saját maga számára a felelõsséget is fenntartotta ennek a kérdésnek a rálátásában és rendezésében, akkor most is így járjon el és ennek megfelelõen döntsön. Magyarul: a felelõsség elhárításának tartom azt a megoldást, ami gyakorlatilag - szakítva az eddigiekkel - kizárólag a kormány kezébe tenné le az adott kérdésben a döntés jogát.
S ehhez még valamit hadd tegyek hozzá. Ezt jó néhány képviselõtársammal az elmúlt ciklusban is így gondoltuk, pedig az Antall- és a Boross-kormányt teljes bizalmunkkal támogattuk. Ebben a kérdésben mégis természetesnek tartottuk, hogy a parlament fenntartja a felelõsségét. Megjegyzem és emlékeztetem képviselõtársaimat arra, hogy a kormány a nem egészen a mostani helyzetnek megfelelõ elképzelése tekintetében is olyan nyilatkozatot tett, hogy az Országgyûlésre bízván a döntést, ebben az ügyben teljes lelkiismereti szabadságot és szabad döntést engedett a maga képviselõcsoportjának is, és végül is természetesnek vette, hogy a képviselõcsoportok, az akkori kormánypárti frakciók máshogy látták a kérdést, mint a kormány elõterjesztése.
Tehát ha és amennyiben a parlament és a kormány között ilyen volt a viszony az Antall- és a Boross-kormányzat idejében, s ha akkor a parlament ebben a kérdésben fenntartotta magának a felelõsséget, sõt a kormány eredetileg elõterjesztett elképzeléséhez képest más, attól bizonyos fokig eltérõ döntést tudott hozni, akkor úgy gondolom, ez ugyanígy indokolt a jelen helyzetben is; és legalábbis tõlem mint ellenzéki képviselõtõl nem lehet azt kívánni és elvárni, hogy a jelenlegi kormányt e körben több bizalommal tüntessem ki, mint azt a kormányt, amelyet korábban akkori kormánypárti képviselõtársaimmal együtt támogattunk.
Tisztelt Országgyûlés! Befejezésül még egyszer visszatérve saját javaslatomra, kérem képviselõtársaimat, hogy támogassák azt, annak érdekében, hogy a kimondott, meghirdetett ideiglenesség ebben a megoldásban - ha egyáltalán szükséges - biztosított legyen. Módosító javaslatom elõterjesztése nem jelenti ennek is az elfogadását, de ha az Országgyûlés mégis szükségesnek látja a fenékküszöb megépítését, akkor annak ideiglenes jellegét biztosítsa úgy, hogy módosító javaslatomat támogatja, és ezáltal valóban el tudjuk érni azt, hogy ez az ideiglenesség ne csak írott malaszt, ne csak porhintés legyen, hanem a valóságban is érvényesüljön.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)