DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselõ Úr! Köszönöm a kérdését. Rendkívül aktuális a kérdés, olyannyira, hogy elnézését kell kérnem, de a pénzügyi tárgyalások kellõs közepén vagyunk, és, bár a képviselõ úrnak joga, sõt kötelessége ilyenkor is megkérdezni, nekem is jogom és kötelességem talán nem a legkonkrétabb választ adni most, amikor egy esetleg túl részletes válasszal rontanám a magyar tárgyaló felek pozícióját. Ez olyannyira igaz, hogy - függetlenül az interpellációtól - ma folytattam egy telefoni tárgyalást külfölddel, a legutóbbi pénteken is, és jövõ héten jönnek személyesen - tehát éppen a tárgyalások kellõs közepén vagyunk ebben a témában.
Képviselõ úr pontos információkkal rendelkezik: a tárca elõzõ minisztere valóban 1994. május 2-án írta alá a magyar állam képviseletében azt a koncessziós szerzõdést, amelynek alapján jogilag megteremtõdött az M5-ös autópálya továbbépítésének lehetõsége Kiskunfélegyházáig, illetve az országhatárig. Hangsúlyozom, hogy jogilag teremtõdött meg, nem pénzügyileg - ilyen tekintetben elég nehéz körülmények között kell folytatni.
A Kiskunfélegyházáig terjedõ szakasz mintegy 50 milliárd forintra tehetõ teljes forrásszükségletének 80 százalékát a nyertesnek, ebben az esetben - és ez nem titok - a francia Boeing cég vezette francia-osztrák-magyar konzorciumnak, illetve az általa alapított Alföld Koncessziós Autópálya Részvénytársaságnak kell elõteremtenie. A koncessziós szerzõdés aláírását követõen ugyanis a nyertes konzorciumnak elõbb saját részvénytársaságát kell megalakítania, majd gondoskodnia kell a nemzetközi pénzintézetektõl a saját forrásain és az állami apporton felüli, hiányzó összegek megszerzésérõl.
A részvénytársaság és a pénzintézetek közötti hitelezés folyamatába az állam csak újabb apporttal tudna beavatkozni - amit természetesen igyekszünk elkerülni. A bankoknak azonban jogukban áll - ez nagy problémát jelent, de jogukban áll - a hitelezés biztonságát ellenõrizni, azt feltételekhez kötni, és a reménybeli hitelezõk sajnos élnek is ezzel a jogukkal. Szükségét látták annak, hogy új forgalmi, gazdasági, bevétel-elõrebecslõ vizsgálatokat végeztessenek. Az M5-ös esetében - mint ön is jól tudja - dél felé irányuló kereskedelmünk átmeneti visszaesésének tulajdoníthatóan ezek a megismételt vizsgálatok a korábbinál kedvezõtlenebb eredményt mutattak. Ezért és ezek alapján újabb tárgyalások váltak szükségessé, amelyek jelenleg is tartanak - erre utaltam. Ennek következtében a munkakezdésre a szerzõdésben megjelölt határidõ valóban nem teljesül.
Mivel alapvetõ kérdésrõl, az autópálya finanszírozási rendszerének létrehozásáról van szó, az eddig elért eredményeket és a koncessziós szerzõdés kereteit fenntartva - ez nagyon lényeges - tudomásul vettük, illetve a vizsgálati határidõ néhány hónapos halasztásához - jelenleg így látszik - kénytelenek voltunk hozzájárulni.
A tárgyalások várhatóan ez év júniusig történõ sikeres befejezése esetén - és itt kénytelen vagyok feltételes módban fogalmazni - a munkák még ez év nyarán megkezdõdhetnek. Az M5-ös autópálya 1996 közepére Kecskemétig, 1998 végére pedig Kiskunfélegyházáig elkészülhet.
(16.00)
Ezt követõen kerülhet sor az autópálya további - Kiskunfélegyháza- országhatár közötti - szakaszának megvalósítására, melynek elõkészítõ tárgyalásait mielõbb, már az elsõ szakasz után folytatni kívánjuk.
Tisztelt Képviselõtársam! A baleseti statisztikákkal sajnos magunk is tisztában vagyunk, ismerjük az 5-ös út nagyon szomorú statisztikáit. Éppen ezért azon leszünk, hogy a lehetõ leggyorsabban és sikeresen fejezzük be a jelenleg folyó tárgyalásokat.
Kérem, válaszomat elfogadni szíveskedjék, s ugyanezt kérem az Országgyûléstõl. Köszönöm szépen. (Taps.)