DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! A kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosítása kapcsán az elõterjesztõ abban a nehéz, de ugyanakkor örömteli helyzetben van, hogyha nem akar ismétlésekbe bocsátkozni, jószerivel nem nagyon van mirõl beszámolnia, nincs mivel vitába szállnia, nincs mit összefoglalnia.
A helyzet ugyanis az, hogy a törvényjavaslathoz mindössze egyetlen módosító indítvány érkezett, az sem volt azonban kapcsolatban a szóban forgó törvény módosítással érintett részével, ezért azt annak benyújtója visszavonta. Ami pedig a tárgykört érintõ hozzászólásokat illeti, az emberi jogi bizottság elõadóján kívül Tabajdi Csaba politikai államtitkár úr felszólalására reflektálhatnék, de az általa elmondottakkal teljes egészében egyetértek. A rendkívül hasznos kiegészítõ információkért pedig az elõterjesztõ képviseletében külön köszönetet mondok.
Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat kapcsán a kormány részérõl van azért még egy fontos teendõ, melyrõl a zárszó keretei között indokolt lenne kicsit bõvebben szólnom. Ez pedig a törvényjavaslat remélhetõ elfogadását követõen a végrehajtás kérdése. Errõl, tudom, nem szokás beszélni, mert ez - hogy úgy mondjam - a jogszabályok természetes következménye. Ez esetben azonban a végrehajtásnak van egy speciális vonatkozása, ez pedig a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány létesítésének ügye, amelyet a törvényjavaslat a kormány számára kötelezõen elõír.
Tisztelt Képviselõház! Talán senkinek sem okozok meglepetést azzal, ha elmondom, hogy a szóban forgó közalapítvány alapító okiratának összeállítására irányuló munkálatok párhuzamosan folytak a törvényjavaslat elõkészítésével. Sõt a törvényjavaslatnak az Országgyûléshez történõ benyújtása idõpontjában lényegében az alapító okirat - parlamenti pártok képviselõivel egyeztetett - tervezete is elkészült. A tervezet szövegét a törvényjavaslat elfogadását követõen haladéktalanul véglegesíteni szeretnénk. S ehhez ugyanúgy, mint eddig, szeretnénk igénybe venni a pártok képviselõibõl álló konzultatív bizottság segítségét és egyetértõ támogatását.
Minden remény megvan tehát arra, hogy amikor a kormány a közalapítvány alapító okirata elfogadása felõl dönt, ezt ugyanolyan hatpárti konszenzuson alapuló dokumentum felett teszi, amint azt a törvényjavaslat esetében tette.
Tisztelt Országgyûlés! Bizonyára érdeklõdésre tarthat számot, hogy az alapító okiratban a közalapítvány által ellátandó közfeladatokkal összefüggésben, részletesen rögzítésre kerülnek azok a kisebbségi célú tevékenységek, illetve kisebbségi érdekû törekvések, melyeknek ösztönzésére és támogatására a közalapítvány hivatott.
(17.20)
Az alapító okirat természetesen meghatározza azokat az eszközöket, támogatási formákat is, amelyekkel a közalapítvány e céljait megvalósíthatja. Rendelkezik továbbá a közalapítványhoz való csatlakozás elfogadásáról, a közalapítvány vagyonáról, forrásairól és a felhasználás módjairól, a rendelkezésre bocsátott költségvetési forrásoknak a mûködési költségekre felhasználható részérõl, a tartalékképzésrõl, vagyongazdálkodásról, melyekkel kapcsolatos részletkérdéseket egyébként egy külön szabályzat fogja tartalmazni. Az alapító okirat szól még a javaslatban meghatározott összetételû kezelõ, illetve ellenõrzõ szerv tagjainak határozott idõtartamra szóló megbízatásáról, a tagság megszûnésének egyéb okairól és sok minden másról is.
Tudom, hogy e néhány mondattal pusztán csak arra van módom, hogy az alapító okirat tartalmáról egyfajta figyelemfelkeltõ rövid áttekintést adjak. Célom azonban e zárszó kapcsán nem volt és nem is lehetett több; arra talán mégis sikerül rávilágítanom, hogy a közalapítványnak a kormány igen fontos szerepet szán, és reméli, hogy a tisztelt Ház is így gondolja majd, amikor e törvényjavaslat tárgyában szavazni fog. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)