Sándorffy Ottó Tartalom Elõzõ Következõ

SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! A laboratóriumok, a tanúsító és az ellenõrzõ szervezetek akkreditálásáról szóló T/453-as számú törvényjavaslat a szabadalmi ügyvivõkrõl szóló törvényjavaslathoz hasonlít abban, hogy alapvetõen egy új szervezet, a Nemzeti Akkreditáló Testület - röviden: NAT - létrehozásának szabályait fogalmazza meg, és a nemzeti akkreditálási rendszer kialakításának munkáit a továbbiakban erre a szervezetre kívánja testálni, megintcsak biankó csekket adva a további szabályalkotásra.

A szabadalmi ügyvivõkrõl szóló törvényhez képest ez a javaslat azonban mégis lényegesen jobb, mert legalább elveket ad meg a 16. §-ban az alapszabály kialakítására. A nemzeti akkreditálási rendszer célja az ISO 9000-es európai szabványsorozat, az MSZEN 45000-es sorozat hazai alkalmazására. Az ISO 9000-es rendszer a múlt évben már bevezetésre került Európában, s az európai piac ezt már mint igényt fogalmazza meg a szállítókkal szemben, azaz az ISO 9000-es szabványoknak való megfelelõség hiányát az árak leszorítására, a piacról való kiszorításra használják fel.

Hazánkban már elkezdõdött az ISO 9000 szerinti minõsítés, mellyel kisebb- nagyobb, részben külföldi minõsítõ cégek által minõsített, részben minõsítéssel nem rendelkezõ vállalkozások foglalkoznak. Ezek a vállalkozások és valamilyen - többnyire külföldi minõsítõ - cégek által már minõsített termelõ, kereskedelmi cégek már eddig is laza szervezetet alkottak. Például ilyen a Minõségügyi Tanácsadók Szövetsége.

Tudni kell, hogy az akkreditált minõsítést a világon mindenütt vállalkozások végzik, nincs sehol úgynevezett állami elismertség. Az akkreditálás eredményességét az adja meg, hogy az akkreditált termelõ cégek ISO 9000-es szabványnak való megfelelõsége mennyire jó, mennyire elismert a piacon és a jó akkreditáló cégek pedig azok, akik sok ilyen, általuk akkreditált céget tudnak magukénak.

Az akkreditáló tevékenység a gazdasági versenyszféra része, ezért törvényes utat kell biztosítani mindenkinek, aki szakmailag megfelelõ a versenyben való részvételre, függetlenül attól, hogy az illetõ régi vagy új szereplõje ennek a piacnak.

A magyar cégek mindegyikére igaz, hogy nincs nemzeti akkreditálásuk, ezért közülük kiemelni és õket a többi piaci versenytárs megítélõjévé tenni nem szabad, pedig a NAT törvénnyel deklarált induló tagsága éppen ezt kívánja biztosítani. Szerencsére a szabadalmi ügyvivõkre vonatkozó törvényjavaslattal szemben ez a törvényjavaslat meghatározza a felügyeleti szervet, amely az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. Ez a tény lehetõséget nyújt a nemzeti akkreditáló szervezetek induló állományának kialakítására. Az ISO 9000-es és MSZEN 45000-es szabvány ugyanis megfogalmazza az akkreditáló szervezetek kellékeit.

(19.10)

Ezek ismerete alapján a törvényjavaslat 29. §-ában rögzíteni szükséges azokat a kellékeket, amelyek megléte alapján az induló akkreditáló cégállományt minisztériumi befogadás alapján lehet létrehozni, megoldva a törvényben implicite meglévõ tyúk-tojás elsõbbségi problémát.

A minisztériumi befogadás - mint 30 napig tartó átmeneti lehetõség - az alábbi ISO 9000-es feltételek esetén lehetséges:

az akkreditáló cégnek rendelkeznie kell az MSZEN 45000 szabványsornak megfelelõen

a) felülvizsgálati és auditási szabályzattal,

b) minõségügyi kézikönyvvel,

c) felügyelõ igazgatótanáccsal,

d) szakmai összetételében pedig legalább

d1) 3 fõs ISO 9000-es minõségbiztosítási szakértõvel - például BSI- vizsgával rendelkezõ szakértõvel,

d2) 5 fõ különbözõ szakirányú egyetemi végzettséggel és nagy tapasztalattal rendelkezõ szakértõvel, lehetõleg igazságügyi szakértõvel.

Ezek az elégséges feltételei a szabvány szerinti mûködésnek, aminek alapján az akkreditálói minõsítés megadható. Az elsõ, átmeneti idõszakban ezen elõírások megléte alapján a minisztérium által elfogadott akkreditáló szervezetek képesek lesznek a NAT bázisát képezni, annak már megalapítása pillanatában is.

Mivel az akkreditált státusz az ISO 9000 szerint csak ideiglenes hatályú, az idõszakonkénti felülvizsgálat alapvetõ követelmény, az így induló akkreditáló szervezetek is átesnek rövid idõn belül a NAT általános minõsítési eljárásán.

A fenti módosítás átvezetése esetén javaslom a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage