MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr a szót. Azt hiszem, mindannyian tudjuk - kormánypárti és ellenzéki oldalon is -, hogy milyen nehéz helyzetben van ma az ország, milyen komoly gazdasági problémáink vannak és ez hogyan csapódik le akár szociológiailag, tehát a szegénységben, akár regionálisan, területfejlesztési szempontból.
Látjuk mindazokat a fejlesztési igényeket, mindazokat a válságkezelési területeket, ahol haladéktalan, gyors lépésekre lenne szükség, végiggondolt szakmai koncepciók érvényesítésére. Látjuk az önkormányzatok csõdközeli állapotát, látjuk a személyi jövedelmek csökkenését, a családtámogatási rendszer kedvezõtlen alakulását.
Mindemellett ugyanakkor mindmáig nincsen beterjesztett területfejlesztési törvény, olyan koncepció, amely ezt a kérdést regionális szempontból kezelni tudná, nincsenek hatékony kistérségi válságkezelõ programok, ezzel szemben viszont olyan jelenségek vannak, amelyek, azt hiszem, joggal háborítanak fel bennünket és joggal váltják ki elégedetlenségünket.
Két olyan példát szeretnék mondani, amelyek az utóbbi hónapok eseményei, és amelyek nem kis tételû pénzek osztogatásáról adnak tanúbizonyságot. Az egyik ilyen tétel a Budapestnek kétszeri alkalommal juttatott mintegy 16 milliárd forint, az elõzõ év közepén, nyarán, illetve december 9-én - Békesi miniszter úr aláírásával -, amely az expó-beruházások és beruházási létesítmények finanszírozásával kapcsolatos, a másik tétel pedig - a múlt év december 24-25- én kiadott kormányhatározatok alapján - több mint 20 milliárd forint megszavazása a nehézipari térségnek, ezen belül leginkább Diósgyõrnek.
Kérdezem az államtitkár asszonyt, hogy mennyire van összefüggésben ezen típusú tûzoltás és osztogatás az átfogó területfejlesztési koncepció hiányával, illetve a kormányzat felül kívánja-e bírálni az ilyen típusú megoldásait. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)