CZOMA KÁLMÁN: Köszönöm a szót, elnök úr. Örülök, hogy az államtitkár úr egyetért velem, de ezzel nem mehetek el messze. Hova menjek vele? Igazam van, de nesze semmi, fogd meg jól. (Derültség.) Nem tudom elfogadni a választ, azoknak a könnyes szemû idõs asszonyoknak a nevében nem tudom elfogadni, akik napról napra megkeresnek, amikor Zala megyében tartózkodom. Ezekkel a panaszokkal jönnek hozzám. Kérem, Nagykapornakon kiskirályok ezek a termelõszövetkezeti elnökök, Nagykapornakon egy dûlõt kettévágtak, ami tulajdonképpen belterület volt. Egy részét meghagyták belterületnek, másik részét külterületté vették.
(16.10)
Elvágták annak a szegény asszonynak a földjét. Ilyen problémákkal jönnek, panaszkodnak, sírnak - többször tudom hangsúlyozni, hogy sírnak ezek az asszonyok -, ezért nem tudom elfogadni az ön válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a kisgazdapárt soraiban.)